Kora 1.
| Méretek | 1158 × 455 × 375 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Kora 1.
| Méretek | 1158 × 455 × 375 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
A kora a hárfához hasonló felépítésű nyugat-afrikai pengetős hangszer. A kora valószínűleg Guinea-Bissauból, Gambiából, illetve Szenegálból származhat. Talán már a 15. században is létezett. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert.
Formáját tekintve lanthoz, nyárslanthoz hasonlít. Egy nagy, kecskebőrrel dobszerűen bevont félbevágott tökhéjból készült hangszerteste van, e fölé vannak kifeszítve húrok, összesen 21 db, de nem egymás mellett, hanem egymás fölött, a tetőre merőleges síkban helyezkednek el, fogazott húrlábon. A hangszer nyaka itt nem fogólapként funkcionál, csak a húrok másik végét rögzíti. A hangszert a hárfának megfelelően, de szembefordított helyzetben pengetik. A húrjai, melyek antilopbőrből, újabban nylonból készülhetnek, diatonikusan hangolhatóak.
A kora játékosok általában mandinka vándorzenészek, Mali, Guinea, Szenegál és Gambia területén fordulnak elő.
A hangszer szerepel a szenegáli himnusz címében.
nincs adat

Értékelések
Még nincsenek értékelések.