Kora - Kovács Emil - Érd
| Méretek | 995 × 373 × 190 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Kora - Kovács Emil - Érd
| Méretek | 995 × 373 × 190 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
A kora a hárfához hasonló felépítésű nyugat-afrikai pengetős hangszer. A kora valószínűleg Guinea-Bissauból, Gambiából, illetve Szenegálból származhat. Talán már a 15. században is létezett. Ma egész Nyugat-Afrikában ismert.
Formáját tekintve lanthoz, nyárslanthoz hasonlít. Egy nagy, kecskebőrrel dobszerűen bevont félbevágott tökhéjból készült hangszerteste van, e fölé vannak kifeszítve húrok, összesen 21 db, de nem egymás mellett, hanem egymás fölött, a tetőre merőleges síkban helyezkednek el, fogazott húrlábon. A hangszer nyaka itt nem fogólapként funkcionál, csak a húrok másik végét rögzíti. A hangszert a hárfának megfelelően, de szembefordított helyzetben pengetik. A húrjai, melyek antilopbőrből, újabban nylonból készülhetnek, diatonikusan hangolhatóak.
A kora játékosok általában mandinka vándorzenészek, Mali, Guinea, Szenegál és Gambia területén fordulnak elő.
A hangszer szerepel a szenegáli himnusz címében.
Kovács Emil
1948-ban született Budapesten.
1966-ban a Minőségi Hangszer K.T.Sz.-ben Bohák, Kürtös és Lehoczky mesterek tanították.
1968-1970-ig kiemelt szakmunkásként dolgozott.
1972-ben szerelt le a honvédségtől.
1972-től a Minőségi Hangszer K.T.SZ. nevet és részben profilt is váltott.
Ajánlatot kapott a Művészi Kézműves Vállalathoz, (ott is volt hangszer gyártás) „…új seprű jól seper !” és felkérték, hogy vegyen részt a tanulók képzésében.
A Művészi Kézműves Vállalatnál részt vett a tanulók képzésében és a szakmunkás képző iskolai oktatás számára tantervet, és a gyakorlati képzéshez tanmenetet készített.
1975-ben megírta a „Pengetős szakmai ismeret” tankönyvet.
1976-ban tett mestervizsgát.
1978-tól a Zeneművészeti Főiskola javító műhelyeiben dolgozott.
1982-ben rövid szakmai továbbképzés céljából a leningrádi Lunacsarszki Hangszergyárban dolgozott, akkoriban kezdett foglalkozni a historikus hangszerekkel, mint restaurátor.
1988-tól – annak megszűnéséig – tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1992-ben megszüntették a Zeneművészeti Főiskola hangszer-javító műhelyeit.
Ezután saját műhelyt alapított. Ettől kezdve minden részletében önállóan tervezte és egyedül készítette kézműves munkáit.
1978-tól összesen több mint kétszáz új hangszert készített. Többségük reneszánsz és barokk vonós és pengetős hangszer, de készültek népi hangszerek és modern vonósok is, mandolin-félék, gitárok és hárfák is.
1995-től kizárólag egyedi megrendelésre faragott-testű akusztikus jazz-gitárokat is készít. Hangszereit az USA-ban, Japánban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában és Izraelben is használják.
2017-ben Aranykoszorús mester elismerésben részesült.
2020-tól Érden él és dolgozik. Jelen tevékenysége 50 %-a restaurátori megbízás.

Értékelések
Még nincsenek értékelések.