Csörgő - antropomorf - ember ábrázolás
| Méretek | 265 × 80 × 75 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Csörgő - antropomorf - ember ábrázolás
| Méretek | 265 × 80 × 75 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Nincs adat
Kota népcsoport
A bakoták (vagy koták) egy bantu etnikai csoport, amely Gabon és Kongó északkeleti régiójában él. A nyelv, amelyet beszélnek, iKota néven ismert, de néha bakotának, ikutának vagy kotának is nevezik, a fangok körében pedig Mekora néven ismerik őket. A nyelvnek számos dialektusa van, köztük a következők: ndambomo, mahongwe, ikota-la-hua, sake, menzambi és bougom. Ezen dialektusok közül néhánynak megvannak a maga regionális változatai is.
Kultúra
A koták hagyományosan patriarchális társadalmat alkotnak, azonban egyes alcsoportok, mint például a mahongwék, az idők folyamán átvették a matrilineáris leszármazási rendszert (a mahongwe szó jelentése: „az apádtól”). A kota nép másik jellegzetes vonása a körülmetélési és özvegy-tisztítási rituálék eredetisége, amelyeket általában titokban tartanak.
A „bakota” szó valódi jelentése nem egyértelmű, de lehetséges, hogy a „kota” szóból származik, amelynek jelentése „összekötni/rögzíteni/összekapcsolni”, ami arra utal, hogy magukat közös sors által összekötött, egységes népnek tekintik.
A kota népesség többsége római katolikus. A Gabonban található lakóterületük a Makokou apostoli vikariátus székhelye.
Népesség
A becslések szerint világszerte legalább 43 500 kota nyelvet beszélő ember él, közülük 34 442 fő (79%) Gabon északkeleti részén, Ogouee-Ivindo tartományban, 9 055 fő (21%) pedig a szomszédos Kongó-Brazzaville-ben. Ők alkotják a tartományi főváros, Makokou lakosságának többségét.
Politikai szempontból a kotákat az úgynevezett „állam nélküli társadalmak” kategóriába sorolták. Erős egyenlőségelvű kultúrával rendelkeznek, amely bizonyos esetekben átível az életkorok és a nemek határain. A kota gyermekeket arra tanítják, hogy értékeljék a hagyományokat, tiszteljék az időseket, és fogadják el az „Ewele” (szabad fordításban „büszkeség”) fogalmát.
Mbulu Ngulu ereklyetartó figurák
Híresek réz és sárgaréz ereklyetartó őrzőfiguráikról, amelyek a Bwete néven ismert, hatalmas misztériumvallás részét képezik. Nem világos azonban, hogy ezeket a figurákat maguk a koták készítették-e, vagy Gabon ugyanazon területén élő más népek. Az iKota nyelven ezeket a figurákat mbulu ngulu-nak hívják. Amint a gaboniak a 18. és 19. században elkezdtek áttérni a kereszténységre, a misszionáriusok és a gyarmati tisztviselők elkezdték gyűjteni ezeket a figurákat. Ma a legtöbb ereklyetartó figura európai és észak-amerikai múzeumokban található.
Befolyásos kota emberek
A kotákat nem tekintik a gaboni politika meghatározó szereplőinek, azonban néhány kotát kineveztek a kormány kulcsfontosságú pozícióiba. Alexandre Sambat, aki hosszú ideig az Egyesült Államok nagykövete volt, majd 1993-ban elnökjelöltként indult, kota származású volt. Pascal Desire Misongo, szintén kota származású, Gabon igazságügyi minisztere volt. Emmanuel Issoze-Ngondet elismert képviselő volt az ENSZ-ben, és Gabon miniszterelnöki posztját is betöltötte.

Értékelések
Még nincsenek értékelések.