Csattogtató - Bambara - antropomorf - Ember ábrázolás
| Méretek | 297 × 90 × 36 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Csattogtató - Bambara - antropomorf - Ember ábrázolás
| Méretek | 297 × 90 × 36 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
CSATTOGTATÓ
A csattogtató egy alapvető ütőhangszer forma. Két hosszú, szilárd darabból áll, amelyeket egymáshoz ütve hangot keltenek. Számos formában léteznek a világ különböző kultúráiban és a legkülönbözőbb anyagokból készülhetnek. A fa a leggyakoribb, de fémet és elefántcsontot is használtak. A sporteseményeken az utóbbi időben népszerűvé vált műanyag „thunderstickek” a felfújt műanyag csattogtatók egyik formájának tekinthetők.
A csattogtatók több változatának megvan a sajátos neve, például a kínai guban, a japán hyoshigi vagy a koreai bak. A thaiföldi klasszikus zenében egy hasonló hangszert krap-nak neveznek. Indiában számos területen gyakran használnak főzőfogókat vagy cimṭā-kat a ritmushangszerként vallásos himnuszok éneklése közben (néha a kifejezetten erre a célra készült fogók csengővel is fel vannak szerelve). Vietnamban széles körben használják a sinh tiền nevű « fémpénz-csörgőt ». A középkori francia zenében tablettes vagy cliquettes nevű csattogtatókat használtak.
A középkorban a csattógtatót a liturgia bizonyos szakaszaiban használták, valamint jótékonysági célokra tötténő felhívások alkalmával is.
A leprások, akiknek a betegség megváltoztatta a hangjukat, szintén erre a célra használták, valamint jelenlétük jelzésére. A XIV. században a csattogtató a megelőzés eszközévé vált.
Később a hangszert utcai árusok és zenészek is használták.
A nyugati szimfonikus zenekarokban az ütőhangszeres szekcióban alkalmanként használnak egy whip (más néven slapstick) nevű csattogtatót.
Whip(ostor)/slapstick
A zenében a whip vagy slapstick egy csattogtató, amely két, egyik végén zsanérral összekapcsolt fa deszkából áll. Amikor a deszkákat gyorsan összecsapják, a hang az ostor csattogására emlékeztet. Gyakran használják modern zenekarokban, együttesekben és ütőhangszeres együttesekben.
Kétféle slapstick létezik. Az első típusnál két fa deszka van, amelyeket egy zsanér köt össze, és mindkettőn van egy-egy fogantyú. Az ütőhangszeres a fogantyúknál fogva tartja a hangszert, és összecsapja a két fa deszkát, ami hangos ostorcsapás-szerű hangot eredményez. A másik típusnál szintén két fa deszka van, az egyik hosszabb, mint a másik, egy fogantyúval, és rugós zsanérral vannak összekötve, így egy kézzel is játszható, bár nem képes olyan hangos hangot előállítani, mint a két kezes slapstick.
Használata a klasszikus zenében
Az ostort a kottákban néha a „ostor” jelentésű helyi szavakkal (franciául fouet, németül Peitsche vagy olaszul frusta) jelölik, vagy egy, a csapó szerkezetét jelző kifejezéssel (franciául claquette vagy németül Holzklapper).
A bambara vagy bozo népcsoportok hagyományos ütőhangszere; A képen látható hangszer figurán mellek ábrázolásai láthatók, amelyek e régiókban gyakori motívumok, és általában a termékenységet szimbolizálják. Egy másik hasonló darab is tartozott hozzá a csattanó hang előidézése céljából.
A bambarák (bambara nyelven: ߓߡߊߣߊ߲, latin betűs átírásban: Bamana vagy ߓߊ߲ߡߊߣߊ߲ Banmana) egy mandé etnikai csoport, amely Nyugat-Afrikában, elsősorban Mali déli részén, Elefántcsontparton, Guineában, Burkina Fasóban és Szenegálban él. Nevüket a történelmi Bambara Birodalomhoz kötik. Ma ők alkotják a legnagyobb mandé etnikai csoportot Maliban, ahol a lakosság 80%-a beszél bambara nyelven, etnikai hovatartozástól függetlenül.
A nép nevének eredete
Az Encyclopedia of Africa szerint a „bambara” szó jelentése „hitetlen” vagy „hűtlen”; a csoport állítólag azért kapta ezt a nevet, mert ellenálltak az iszlámra való kényszerű áttérésnek, miután a vallást 1854-ben Omar Saidou Tall tukulor hódító vezette be.
Germaine Dieterlen antropológus egy alternatív magyarázatot vetett fel; szerint a név jelentése „a gazda elutasítása”, és eredete a 13. században a malinke birodalomból megszökött bambara rabszolgákra vezethető vissza.
https://en.wikipedia.org/wiki/Bambara_people
Fotók:

Értékelések
Még nincsenek értékelések.