- Nyitólap
- Európa
- Magyarország
- Könyv – Schunda V. József: A Czimbalom története – Dedikált – Végh V. Károly hangszerkereskedő
Könyv – Schunda V. József: A Czimbalom története – Dedikált – Végh V. Károly hangszerkereskedő
| Szerző és Cím | Könyv – Schunda V. József: A Czimbalom története – Dedikált – Végh V. Károly hangszerkereskedő |
|---|---|
| Kiadó | |
| Kiadás helye | |
| Kiadás éve | |
| Oldalszám | 136 |
| Nyelv | Magyar |
| Méret | 214 x 154 |
| Egyéb kategórián belül | Könyv, Papírrégiség |
Könyv – Schunda V. József: A Czimbalom története – Dedikált – Végh V. Károly hangszerkereskedő
| Szerző és Cím | Könyv – Schunda V. József: A Czimbalom története – Dedikált – Végh V. Károly hangszerkereskedő |
|---|---|
| Kiadó | |
| Kiadás helye | |
| Kiadás éve | |
| Oldalszám | 136 |
| Nyelv | Magyar |
| Méret | 214 x 154 |
| Egyéb kategórián belül | Könyv, Papírrégiség |
Schunda Vencel József
Született Dubeč [ma Prága egyik kerülete], 1845. május 19. – meghalt Budapest, 1923. január 26. csehországi származású hangszergyáros és zeneműkiadó.
Életpálya
1856-ban költözött Pestre nagybátyja, Schunda József (1818–93) hívására. Az ő üzemében lett tanonc, és 1863-ban ott szabadult segédként. Külföldi vándorévek következtek. 1868-ban tért haza társtulajdonosként. 1871-ben átvette a céget, ami a Magyar utca 26. szám alatt működött. A mindössze 26 éves cégvezető rendkívül tudatosan kezdte fejleszteni a vállalatot. Gyorsan nőtt az alkalmazottak száma: 1873-ban 9, 1898-ban 45 munkás dolgozott. A termékskála a hangszerek csaknem teljes körét felölelte. A bevétel nagy része a katonazenekarok ellátásából származott.
Nevéhez fűződik a cimbalom tökéletesítése és a modern tárogató megalkotása. Az új típusú cimbalmot 1872-ben állította ki Kecskeméten, az első pedálos cimbalmot 1874-ben szerkesztette. A tárogatón 1888-tól 1896-ig dolgozott. Az 1872-től 1906-ig terjedő időben mintegy 10 000, folyamatosan tökéletesített cimbalom készült műhelyeiben.
Kevésbé sikeres találmánya volt a népharmónium (1877), az „Arion-citera” (1880) és a „gyermekcimbalom acéllemez hangokkal” (1887).
Schunda rendkívül ügyes cégvezető volt. Megfelelő marketinggel vett részt hazai és világkiállításokon (Bécs: 1873; Párizs: 1878, 1900), nagy figyelmet szentelt annak, hogy termékeit művészek, arisztokraták, újságírók megismerjék. Szinte az egész világra exportált. Találmányait, újításait szabadalmaztatta. Hangszereihez kompozíciókat, iskolákat is rendelt és kiadott. A cimbalom esetében szorosan együttműködött Allaga Gézával.
Művei
A czimbalom múltja, jelene és jövője (Budapest, 1884)
A Schunda V. József cs. és kir. udvari hangszergyár története (Budapest, 1898)
A czimbalom története. A 10.000-ik czimbalom elkészültének jubileuma alkalmából (Molnár Gézával, Budapest, 1907)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Schunda_Vencel_J%C3%B3zsef
Végh V. Károly
Hangszerkészítő és forgalmazó. Budapest, VIII. Rákóczi út 63, az udvarban Zongora- és műterme I. emelet.
Fiók üzlet: Szondy utca 41.
Hirdetések forrásai:
Pesti Hírlap naptára 1907 (Arcanum adatbázis)
Pesti hírlap Naptára 1911 – 119. oldal (Arcanum adatbázis)
Buschmann Ferenc
Született 1837-ben, meghalt 1917-ben; alapítója volt a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének és az Önképző Egyesületnek, utóbbinak első elnöke (1866). Az 1869-ben megindult Typographiának első szerkesztője volt, amely tisztségét csak rövid időn át töltötte be. Később a Bucsánszky-nyomda faktora lett, majd 1872-ben a Mezőssy-féle nyomdát vette meg. A kollektív szerződésnek leglelkesebb hívei közé tartozott és az ennek alapján létesített első budapesti békéltető bizottságnak is tagja volt.
