Skip to main content Scroll Top

Könyv – Schunda V. József: A Czimbalom története – Dedikált – Végh V. Károly hangszerkereskedő

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Szerző és Cím

Kiadó

Kiadás helye

Kiadás éve

Oldalszám

136

Nyelv

Magyar

Méret

214 x 154

Egyéb kategórián belül

Könyv, Papírrégiség

Megosztás:
Kategóriák:

Könyv – Schunda V. József: A Czimbalom története – Dedikált – Végh V. Károly hangszerkereskedő

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Szerző és Cím

Kiadó

Kiadás helye

Kiadás éve

Oldalszám

136

Nyelv

Magyar

Méret

214 x 154

Egyéb kategórián belül

Könyv, Papírrégiség

Megosztás:
Kategóriák:

Schunda Vencel József

Született Dubeč [ma Prága egyik kerülete], 1845. május 19. – meghalt Budapest, 1923. január 26. csehországi származású hangszergyáros és zeneműkiadó.

Életpálya

1856-ban költözött Pestre nagybátyja, Schunda József (1818–93) hívására. Az ő üzemében lett tanonc, és 1863-ban ott szabadult segédként. Külföldi vándorévek következtek. 1868-ban tért haza társtulajdonosként. 1871-ben átvette a céget, ami a Magyar utca 26. szám alatt működött. A mindössze 26 éves cégvezető rendkívül tudatosan kezdte fejleszteni a vállalatot. Gyorsan nőtt az alkalmazottak száma: 1873-ban 9, 1898-ban 45 munkás dolgozott. A termékskála a hangszerek csaknem teljes körét felölelte. A bevétel nagy része a katonazenekarok ellátásából származott.

Nevéhez fűződik a cimbalom tökéletesítése és a modern tárogató megalkotása. Az új típusú cimbalmot 1872-ben állította ki Kecskeméten, az első pedálos cimbalmot 1874-ben szerkesztette. A tárogatón 1888-tól 1896-ig dolgozott. Az 1872-től 1906-ig terjedő időben mintegy 10 000, folyamatosan tökéletesített cimbalom készült műhelyeiben.

Kevésbé sikeres találmánya volt a népharmónium (1877), az „Arion-citera” (1880) és a „gyermekcimbalom acéllemez hangokkal” (1887).

Schunda rendkívül ügyes cégvezető volt. Megfelelő marketinggel vett részt hazai és világkiállításokon (Bécs: 1873; Párizs: 1878, 1900), nagy figyelmet szentelt annak, hogy termékeit művészek, arisztokraták, újságírók megismerjék. Szinte az egész világra exportált. Találmányait, újításait szabadalmaztatta. Hangszereihez kompozíciókat, iskolákat is rendelt és kiadott. A cimbalom esetében szorosan együttműködött Allaga Gézával.

Művei

A czimbalom múltja, jelene és jövője (Budapest, 1884)

A Schunda V. József cs. és kir. udvari hangszergyár története (Budapest, 1898)

A czimbalom története. A 10.000-ik czimbalom elkészültének jubileuma alkalmából (Molnár Gézával, Budapest, 1907)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Schunda_Vencel_J%C3%B3zsef

 

Végh V. Károly

Hangszerkészítő és forgalmazó. Budapest, VIII. Rákóczi út 63, az udvarban Zongora- és műterme I. emelet.

Fiók üzlet: Szondy utca 41.

Hirdetések forrásai: 

Pesti Hírlap naptára 1907 (Arcanum adatbázis)

Pesti hírlap Naptára 1911 – 119. oldal (Arcanum adatbázis)

 

Buschmann Ferenc

Született 1837-ben, meghalt 1917-ben; alapítója volt a Magyarországi Könyvnyomdai Munkások Egyesületének és az Önképző Egyesületnek, utóbbinak első elnöke (1866). Az 1869-ben megindult Typographiának első szerkesztője volt, amely tisztségét csak rövid időn át töltötte be. Később a Bucsánszky-nyomda faktora lett, majd 1872-ben a Mezőssy-féle nyomdát vette meg. A kollektív szerződésnek leglelkesebb hívei közé tartozott és az ennek alapján létesített első budapesti békéltető bizottságnak is tagja volt.

https://mek.oszk.hu/09100/09152/09152.htm

HÚREMBER
KÜLÖNLEGES HANGSZEREINK
Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.