- Nyitólap
- Európa
- Magyarország
- Líra – Kravik líra – Gyimesi Tamás, Tetőzi Csilla – Kiskunfélegyháza
Líra - Kravik líra - Gyimesi Tamás, Tetőzi Csilla – Kiskunfélegyháza
| Méretek | 725 × 250 × 33 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | Líra – Kravik líra – Gyimesi Tamás, Tetőzi Csilla – Kiskunfélegyháza |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Líra - Kravik líra - Gyimesi Tamás, Tetőzi Csilla – Kiskunfélegyháza
| Méretek | 725 × 250 × 33 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | Líra – Kravik líra – Gyimesi Tamás, Tetőzi Csilla – Kiskunfélegyháza |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
A Kravik líra skandináv eredetű – Norvégiából származó – líra. Ezért is nevezik gyakran a norvég Kravik lírának.
Jelenlegi megjelenése és elnevezése egy régészeti leletként ismert „Kravik líra” nevű hangszeren alapul. Ez egy régi néprajzi lelet volt, amelyet egy norvég farmon találtak a Numedal-völgyben. Az eszköz annak köszönhetően maradt fenn, hogy a tulajdonosok értékes kincsként őrizték generációkon keresztül.
Ennek köszönhetően később pontos másolatokat tudtak készíteni a megőrzött líráról.
Korábban azt feltételezték, hogy ez a hangszer a 14. századi Norvégiából származik. A radiokarbon vizsgálatok szerint azonban nagy valószínűséggel a 16. századból származik.
Még ha a 16. századból származik is, a Kravik líra akkor is a pengetős líra-korszak késői folytatását jelenti Észak-Európában és valószínűleg a hasonló pengetős lírák korszakának végét is jelzi, amelyeket fokozatosan felváltották a több húros hárfák és más húros hangszerek.
Az eredeti Kravik líra egy darab fenyőfából lett kifaragva, és számos alkatrésze, köztük a fedőlap és a hanglyuk sajnos nem maradt fenn.
Bár az eredeti hangszeren nem maradt meg a híd sem, Norvégia más területein talált hangszerhidak segítettek az eredeti Kravik líra restaurálásában. Így ezeket a hidakat vették alapul a Kravik líra kiegészítéséhez használt hídhoz.
A mai Kravik lírák egy része nyolc húrral készül – és nyolc lyukkal a líra testén -, az eredeti Kravik lírának hét húrja volt – és hét lyuk a líra testén.
A Kravik líra népszerűsítése Sverre Heimdal norvég hangszerkészítő érdeme, aki elsőként készítette el az eredeti Kravik líra másolatát, és nagyban hozzájárult ennek a szokatlan hangszernek a népszerűvé válásához.
https://www.aurainstruments.com/en/e-shop-en/kravik-lyra/kravik-lyra-aura-7-prokl-detail
„Magas erdők lombjai közt szeret s szereti őt, Hol a Hold együvé válik a Nappal.”
Tetőzi Csilla
Holdraforgók alkotópárosként 2022 óta kerülnek ki önálló tervek alapján készülő manufakturális hangszer-különlegességek műhelyükből. A tradicionális hangszerek sajátosságait és azok instrumentális szabályszerűségeit alkotópárosuk egyik tagja, Gyimesi Tamás gyermekkora óta tanulmányozza és azok tervezését, famunkáit, hangolását hosszas kutatómunka után ő készíti el. Azt, hogy milyen hangszer készül, leginkább az határozza meg, milyen kultúrában, zenei világban mélyülnek el. Folyamatosan kutatják a ritka, különleges, esetleg már feledésbe merült, de felelevenítésre, honosításra érdemes hangszereket, melyek egy másik világba kalauzolják el a hallgatót. A hangszerek gyűjtése mellett, a kuriózumok alkotása iránti igény, ami elindította őket ezen az úton az első amerikai hegyi citera, azaz dulcimer megalkotása volt. Tekintettel arra, hogy az első darab ajándékba készült, a hangszer mintázása mindig személyre szabott. A zene egész életük folyamán inspirációs forrásként működött mindennemű alkotáskor és ez tér vissza az eredetébe, azaz a hangszer testére. A festmények, minták és a szóvirágok jelentésbéli szimbolikáját verses és képi megjelenítés formájában alkotópárosuk másik tagja, Tetőzi Csilla jelzett „Arm” alkotásai adják. A hangszerek így ezen állandó logót hordozzák, mely egy művészi kézjegy, a rajtuk szereplő formabontott alkotások és megoldások kézjegye. Kis mennyiségben készülő hangszereik sorszámozottak, fantázianeveket kapnak, valamint az első hangszer óta nemcsak új mintákkal – de más hangszerekkel is bővültek. Mostanáig 3 fajta citera: az „Akarat”, az „Éden”, a „Cirkusz” mintás és hangulatban hozzáillő apróbb fej-változatokkal jelentek meg. A viking (kravik) líránk egy gyönyörű költői hangszer kézzel faragott testtel és sodrott húrokkal, autentikus bőrdíszítésekkel. Ebből az elsőn a „Holdraforgók” mintája és verssorai: „Magas erdők lombjai közt szeret, s szereti Őt…hol a Hold együvé válik a Nappal” jelennek meg. A következőt tengeri hajós téma, „Freya” skandináv mitológia ihlette minta ékesíti. Ezen kívül a húros hangszerek ókori világából a görög képekről, hősök és dalnokok szobor-ábrázolásairól ismert poéta líra is testet öltött már általuk. De kalandoznak már a középkori miniatűr billentyűs hangszerek korában is (virginal asztali, csembalóhoz hasonlatos hangszer), mert ezen formák küllembéli felületei szabad teret engednek a fantáziának és a billentyűk, valamint a húrozás újabb kihívás az alkotónak. Vonós hangszer is került már ki a műhelyből egy talharpa képében, melyek körének bővítésén szintén dolgoznak. A digitális szobrászat, famunkák, festészet, költészet mellett számtalan alkotói folyamattal foglalkoznak és alapelvük a kultúra megőrzésére, gyarapítására és megújítására irányul – így minden, ami náluk készült a megismerés vágyával, az egyediség elvén, a minőség és tartósság igényével létezik. Mottójuk: „Tartsatok velünk a megismerés útján s ne feledjétek: A szépség körülöttünk hever, csak meg kell ragadni!” Oldaluk: ahol kapcsolatba lehet lépni velük:

Értékelések
Még nincsenek értékelések.