- Nyitólap
- Európa
- Magyarország
- Naptár – Kártyanaptár – Fővárosi Bútor Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat – 2 darab
Naptár – Kártyanaptár - Fővárosi Bútor Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat – 2 darab
| Szerző és Cím | Naptár – Kártyanaptár – Fővárosi Bútor Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat – 2 darab |
|---|---|
| Kiadó | |
| Kiadás helye | |
| Kiadás éve | |
| Oldalszám | 2 |
| Nyelv | Magyar |
| Méret | 104 × 67 |
| Egyéb kategórián belül | Papírrégiség |
Naptár – Kártyanaptár - Fővárosi Bútor Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat – 2 darab
| Szerző és Cím | Naptár – Kártyanaptár – Fővárosi Bútor Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat – 2 darab |
|---|---|
| Kiadó | |
| Kiadás helye | |
| Kiadás éve | |
| Oldalszám | 2 |
| Nyelv | Magyar |
| Méret | 104 × 67 |
| Egyéb kategórián belül | Papírrégiség |
FŐBUHA
Cím: Budapest, V. Deák Ferenc utca 17.
A Triál Sport-, Hangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat elődje a FŐBUHA volt (Fővárosi Bútor, Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat), amelyből 1967-ben vált ki, ekkortól új emblémát használt.
https://bu.hu.museum-digital.org/object/679273
Az V. kerület Deák Ferenc utca 17. sz. épület 1968-ban a Fővárosi Bútor Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat, röviden FŐBUHA székhelye lett.
https://hu.museum-digital.org/object/795673?navlang=hu
A FŐBUHA a Fővárosi Tanács által irányított vállalat volt. 1978-ban jogutódokkal megszűnt. Tevékenységi körét 1979. január 1-jétől más vállalatok vették át.
Nevének megfelelően bútorokat, hangszereket, sportszereket, játékokat és ajándéktárgyakat árusított. A szó már a vállalat fennállása alatt is széles körben derültséget keltett a vásárlókban. Nem meglepő, hogy a megszűnésről szóló Népszava-tudósítás címében is a „buhátlanság” szó szerepelt, humoros utalásként a „ruhátlanságra”.
A Fővárosi Tanács által irányított kereskedelmi vállalatok az 1950-es években még területi alapon, kerületenként voltak megszervezve. Ezek közül – a hatékonyság növelése érdekében – többet összevontak: a közért vállatokat 1971-ben, a vendéglátóipari vállalatokat 1967-ben szervezték át. Ugyanakkor az iparcikkeket forgalmazó kiskereskedelmi vállalatok átszervezése nagyobb szervezőmunkát igényelt, mivel ezek egymástól nem területileg, hanem szakmailag különültek el. A FŐBUHA átszervezése – és ennek során megszüntetése – csak 1978-ban történt meg.
https://antikva.hu/gazdasagtortenet/fobuha-fovarosi-butor-hangszer-sportszer-kiskereskedelmi-v
FŐBUHA reklám:
https://www.youtube.com/watch?v=eQqlBxxAMvs
Játékkártyagyár és Nyomda
1950-1974
Budapest, VII. Rottenbiller utca 17.
A háborús károk helyreállítása után 1946-tól állami felügyelet mellett működött a Piatnik Kártyagyár, de külföldi tulajdonként elkerülték az államosítást. 1949-ben aztán ez is bekövetkezett. A tulajdonosok kártalanítása után a Könnyűipari Minisztérium által kiadott, 12.105/1950. sz. június 22.-én keltezett alapítólevelével létrejött a Piatnik Kft. utóda, a Játékkártyagyár és Nyomda Nemzeti Vállalat. (Cégbíróság: 10.649/1950; július 4.) Székhelye a Rottenbiller utcában maradt és több, kisebb nyomdaüzemet csatoltak hozzá, pl. Bakács Albert és Fia Nyomdát, Seidner Emil Plakát- és Címke Nyomdáját. Az alkalmazottak száma 1950-ben 180, 1956-ban 190 fő volt.
Igazgatók:
1948-1952 – Földes György, Török Mihály, Bencze Gábor
1953-1956 – Mészáros Mihály
1956-1974 – Koltai Ferenc
A cég történetében az első esztendők a háború utáni talpra állással teltek. A géppark megújítása 1959-ben kezdődött, amikor a hamburgi Friedrich Lubienski céggel kötött megállapodás alapján játékkártyákért cserébe vásárolhattak új gépeket. Többek között Neuburger nyomógépet, egy- és két oldalas kalandert, Krause simító és vásznazó gépet, kézi berakású vágógépeket és lakkozó berendezést szereztek be. 1964-ben négyszínnyomású Planétát vásároltak az NDK-ból, és tekercsragasztó gépet a Lubienski cégtől. 1971-ben automatizálták a csomagolást.
Kornély József grafikus tervei alapján megújították a kártyakép kollekciót és nyugat-európai piacokat céloztak meg. Tették ezt olyan sikerrel, hogy a hatvanas években már négy földrész harminc országába exportálták termékeiket. A külföldi forgalmazást az ARTEX néven működő külkereskedelmi vállalton keresztül bonyolították.
A kártyagyártás 1950-1970 közötti adatai:
1952: 42 000 tucat
1957: 52 000 tucat
1958: 85 000 tucat
1959: 135 000 tucat
1960: 220 000 tucat
1970: 800 000 tucat
A termékskála fokozatosan bővült, illetve változott: a játékkártyák mellett plakátokat, kereskedelmi nyomtatványokat, címkéket, matricákat, társasjátékokat, levelezőlapokat és borított dobozokat gyártottak. Kb. 1953-tól a kártyakartont a Diósgyőri Papírgyár szállította, előtte a Játékkártyagyárban ragasztották össze az íveket. Az egykor fontos termékek, így a matricák és dobozok gyártása az 1970-es években megszűnt. A Játékkártyagyár és Nyomda 1974-ben egyesült az Offset Nyomdával.
