Skip to main content Scroll Top

Ngoni

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 655 × 140 × 98 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:
Címkék:

Ngoni

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 655 × 140 × 98 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:
Címkék:

A ngoni (más néven ngɔni, n’goni vagy nkoni) egy hagyományos nyugat-afrikai húros hangszer. Teste fából vagy lopótökből készül, amelyre szárított állati (gyakran kecske) bőrből készült membránt feszítenek. A ngoni, amely gyors dallamok megszólaltatására képes, úgy tűnik, hogy szoros rokonságban áll az akontinggal és a xalammal. Ezt hívják jeli ngoninak, mivel a griótok ünnepségeken és különleges alkalmakkor hagyományos dalokban, a mandingó nyelven fasáknak nevezett dalokban játszanak rajtuk. Egy másik nagyobb típust, amelyről úgy vélik, hogy a donsó-k (a Wassoulou kulturális régió vadász és mesemondó kasztja) körében alakult ki, donso ngoninak nevezik. Ezt még mindig nagyrészt szertartási célokra tartják fenn. A donso ngoni vagy „vadászhárfa” hathúros. Gyakran kíséri az éneklést a karagnan nevű hangszer, egy fogazott fémcső, amelyet egy fémpálcával kaparnak. A donso ngonit Richard Jobson már az 1620-as években említette, és úgy írta le, mint a Gambiában leggyakrabban használt hangszert. Leírása szerint ez egy olyan hangszer, amelynek hasa egy nagy tök, a hosszú nyak alján hat húrral.

A ngoni legalább 1352 óta ismert, amikor Ibn Battuta, egy marokkói utazó arról számolt be, hogy látott egyet Mansa Musa udvarában. Úgy vélik, hogy Észak-Amerikában a bendzsóvá alakult át, miután a rabszolgasorban élő mandé-kat odavitték. Battuta a balafonról is beszámolt. Ramon Goose angol zenész a ngoniról írt könyve leirja a hangszer ismert történetét, a hangolásokat és egy alapfokú útmutatót ad a hangszer megszólaltatásához.

Kamale ngoni

A kisebb kamale ngonit vagy „fiatalember hárfáját” állítólag Alata Brulaye zenész találta fel az 1950-es és 1960-as évek környékén Maliban. A Wassoulou régióban vált népszerűvé, és hozzájárult a Wassoulou-zene felemelkedéséhez az 1970-es és 1990-es években.

A zenészek hagyományosan pentaton skálák segítségével hangolják ezt a hárfát. Vannak azonban kivételek, mint például Adama Yalomba, aki új távlatokat fedez fel, és heptatonikus skálákat alkalmaz, átalakítva és befolyásolva ezáltal a fiatalabb generációt. A kamale ngoni kisebb, és egy kvarttal magasabbra van hangolva, mint a hagyományos pentaton donso ngoni, amely a kamale ngoni elődje. Mind a kamale ngoni, mind a donso ngoni hasonlít a manding korára, és alapkonstrukciójában megegyezik azzal, de a kora hangterjedelme szélesebb (gyakran négy oktávig terjedő), és sokkal több húrja van diatonikusan hangolva, míg a kamale ngoni és a donso ngoni hangterjedelme körülbelül egy oktáv (vagy a kamale ngoni esetében valamivel több), és pentatonikusan van hangolva. Évtizedeken át mindkét hárfa hasonló organológiát követett, és nem fából, hanem tökből készült rezonáns testet használt, mint a hagyományos lant ngoni. Ezt a nyugat-afrikai hárfa kezdetben csak hat húros volt, de később ezt a számot nyolc, tíz, tizenkét, tizennégy, tizenhat és tizennyolc húrra növelték.

Neves játékosok

-Issa Bagayogo

-Cheick Hamala Diabaté, Grammy-díjra jelölt, nemzetközi turnékon részt vevő művész, aki bendzsón is játszik.

-Mamah Diabaté a Rokia Traoré Bandből.

-Adama Dicko, többek között a Tata Pound és a Transglobal Underground együttesben játszott.

-Dicko Fils

-Mamadou Sidibé – mali zenész

-Moriba Koïta († 2016), a legtöbb nyugat-afrikai sztárral játszott.

-Abdoulaye Kone a Sidi Touré Bandből

-Andra Kouyaté, játszott testvérével, Bassekou Kouyate-tel, Rokia Traoréval és Tiken Jah Fakolyval.

-Bassekou Kouyaté, kiemelkedő játékos a Ngoni ba nevű együttesével.

-Mamadou Kouyaté, a kevéssé ismert basszus ngonin játszik, a Trio-Da-Kali tagja, felvételt készített a Kronos Quartettel, játszott Roswell Rudddal, Toumani Diabatéval, Bassekou Kouyatéval és másokkal, fellépett a The 2013 Proms-on.

-Ko Kan Ko Sata

-Fina Ahimsa kamale ngoni-n játszik.

-Siân Pottok kamale ngoni-n játszik.

-Yoro Sidibe donso ngoni-n játszik.

-Youssoupha Sidibe

-Baba Sissoko

-Justin Adams

-Banzumana Sissoko

-Ramon Goose

-Don Cherry, amerikai jazz-zenész

-Leni Stern, amerikai jazzgitáros, aki minden jelenlegi projektjébe beépíti a ngoni-t, többek között a Mike Stern Banddel is.

https://en.wikipedia.org/wiki/Ngoni_(instrument)

nincs adat

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Mondd el a véleményed

For security, use of CloudFlare's Turnstile service is required which is subject to the CloudFlare Privacy Policy and Terms of Use.

HÚREMBER
KÜLÖNLEGES HANGSZEREINK

Lehet, hogy ez is érdekel

Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.