Skip to main content Scroll Top

Koboz

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 660 × 272 × 178 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:
Címkék:

Koboz

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 660 × 272 × 178 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:
Címkék:

A hangszer eredete, rövid története

A mai koboz alakját, méreteit és a hangszer tartását őrző legelső emlékünk a VIII-IX századból származó ujgúr Chotso/Turfáni Manicheus miniatúrákon látható. A miniatúra zenészt és kántort ábrázol. Szinte megható, hogy milyen erős egyezést találunk a képen a mai kobzozással.

A IX-X. századból valók a legkorábbi európai rövidnyakú lant ábrázolások. A hangszer valamelyik Közép-Ázsiából jövő invázió alakalmával érkezett Európába. Ennek a hangszernek, a kobozhoz hasonlóan nincsennek érintői.

 

Qopuc-sarló alakú kulcsszekrénnyel

 

Spanyolországon keresztül érkezett Európába az arab qopuc (ejtsd: kopuk!) is, amelynek lapos, körteformájú, fából kivájt kis korpusza közvetlenül folytatódik az érintő nélküli nyakban…” Lehetséges, hogy a koboz Bizáncon keresztül ugyanúgy jött be a hozzánk, mint ahogyan az arabok a rövidnyakú lantot elvitték egészen Észak-Afrikába és onnan Spanyolországba. A nálunk meghonosodott koboz, mely a fentebb említett ujgúr hangszerrel, a qopuc-kal is és stuttgarti zsoltároskönyvben ábrázolt hangszerrel is alaki hasonlatosságot mutat, a suki-kelyhen figyelhető meg jól. A Suki – kelyhen található pengetős hangszer ábrázolás, minden bizonnyal, a hangszer korabeli használatára utal, a kolozsvári ötvös munkáját körülbelül 1437–1440-re datálják. 

A Suki kehely

A “koboz”név igen elterjedt Ázsiában: kazahoknál, karakalpakoknál és tatároknál a „kobüz” a baskíroknál pedig a „kubizon”.  Távol-Keleten – nem névben, hanem hangszerformában rokona – a kínai „pípá”, japán „bívá” és a vietnámi „kípá”. A kazak kobüz és kirgíz komuz szintén rokonhangszere a koboznak. Török népi hangszerként kopuz néven is ismerünk egy hangszert. 

A koboz nevét, a korai középkor óta ismerjük Magyarországon. Első említései:

-1237-1325: Choboz személynév Veszprém vármegyében;
-1327: Johannes dictus Kobzos de Zabadi;
-1364: Nicolaus dictus Kobzos;
-1470: Michael Koboz.

Nyugat-Európában is ismert a név, és a hangszer is felbukkan:

-kobus – XV. századi viszonylag hoszúnyakú pengetős hangszer a wartburgi várban, 

-lengyel források a XVII. században említik a kobzát, mint lantszerű hangszert, 

-a doni kozákok a XVII-XVIII. században kobzával kísérik hősi énekeiket, 

-román források szerint a kobzosokról és a zenekarokról szóló első említések 1570-ből származnak,

-Orbán Balázs a hétfalusi csángók táncmulatságairól szóló leírásában említi magyar hangszerként; a hangszer leírása, teljesen ráillik a Liszt Ferenc által Jászvásáron tapasztalt rövidnyakú hangszerre. 

 

A hangszer alakja, részei, méretei 

A XX. Század kezdete óta ismert adataink alapján a koboz jellegzetes félkörte alakú, rövidnyakú pengetős hangszer, melynek nyaka (2), erősen megtörve, a kulcsszekrénnyel (1) mintegy 60-80 fokos szöget zár be. A hangszer nyakának kiszélesedő része szervesen folytatódik a hangszer kiszélesedő testébe. A nyaknak a húrok felőli része lapos, nincsennek rajta érintők A fejen találhatók a kulcsok helyei, ebbe kerülnek az ébenfából, vagy más kemény fából készült szegek (4). A húrok száma 8, 9, vagy 10, a húrokat kettesével, hármasával húrkórusokba rendezik. A fejünktől a lábunk felé való pengetési irány szerint a tízhúros koboznál a második és a negyedik húrkórusban találunk három húrt, a kilenchúros hangolás esetében a negyedik húrkórusba rendeznek három húr.

A hangszer testét öt – hét – kilenc ívelt bordából (11) ragasztják össze. A tető (10) egy vagy két darab 3-5 mm vastag lucfenyő – lapból készül. A tetőlapot négy db. X alakú résből, vagy körkörös formájúra rendezett apró nyílásokból álló rozetta (6) díszíti, ezektől balra háromszög alakú lyuk (5). kerül. A koboz hasára (3) a rozetta alá régebben bőrdarabból, újabban kemény fából készült koptatót (7) ragasztanak. A húrok 5-10 mm magas húrlábon (8) megtörve érik el a keményfa húrtartót (9). A húrtartóhoz rögzítik a húrokat: “d” húrkórus (12), “a” húrkórus (13), “d” húrkórus (14), “g” húrkórus.

Az 1955-től a 70-es évekig az ábrán látható ugyanilyen “karcsú” kobozformával találkozunk. A hetvenes évektől már csak a szászrégeni hangszergyárban készítenek kobozt. A húrok egységesen száma 8. és lényeges változás mutatkozik a hangszer alakjában, amikor változatlan hangszerhosszúság mellett a tető szélesebbé válik mintegy két centiméterrel, ugyanakkor a húrtartó három centiméterrel előrébb csúszik a hangszer legnagyobb tetőszélességű helyére.

Napjainkban: Magyarországon Veresegyházán – Pásztor Endre műhelyében, Budapesten – Bárdi Szabolcs műhelyében, Szegeden – Darufi Norbert műhelyében, Vajdaságban Magyarkanizsán – Domokos Tibor műhelyében, Erdélyben a Szászrégeni manufaktúrában, készülnek a hetvenes-nyolcvanas években használatos kobozméreteket tükröző hangszerek. Sepsiszentgyörgy mellett Szentkirályfalván Csibi Szabolcs kobzos egy darab nyárfából kivájt testű kobzokat is készít.

 

A koboz szerepe a magyarországi táncházmozgalomban

Koboz viszonylag későn, az 1990-es évek elejétől vált a moldvai táncházak kedvelt hangszerévé. A mai táncházas gyakorlatban, mint a moldvai csángó tánczene kísérőhangszere jelenik meg, de használatos énekkíséretre és virtuóz szólóhangszerként is megállja a helyét. A hangszer története mutatja, hogy a koboz esetében egy közös eurázsiai kultúrkincsről van szó. Ezért a kobozzal a csángó népdalok mellett a historikus dallamaink, a reneszánsz udvari táncdallamok, és korabeli költők énekelt versei is megszólalhatnak. 

A koboz a népzenét feldolgozó kortárs zenekarokban és alternatív zenét játszó zenekarokban is helyet kap.

 

Fábri Géza

HORA HANGSZERGYÁR

Reghin (Szászrégen, Románia) a „hegedűk városa”. Itt található a HORA Hangszergyár, melyet 1951-ben Roman Boianciuc hangszerkészítő mester alapított.

Az azóta eltelt több mint 60 év alatt a legnagyobb vonós és gitár hangszergyárrá vált Európában.

Az utóbbi években egyre nagyobb sikereket érnek el olyan tradicionális népi hangszerek gyártásával, mint például a mandolinok, mandolák, ír buzukik, kobozok, domrák, balalajkák, cimbalmok, pánsípok, stb. 

A hangszerek lakkozására egyre inkább víz alapú lakkot használnak, ami jól illik a tradicionális népi hangszerekhez, a gitárokhoz és hegedűkhöz egyaránt.

A lakkozás az ilyen lakkok hatására nyíltabb és erőteljesebb hangot biztosít a hangszereknek.

A felhasznált alapanyagok egy részét, mint például a lucfenyő és juharfát, a romániai Kárpátokban nevelik 5-10 éves korukig. Nem csak helyi, hanem egzotikus fákat is használnak, például mahagónit, indiai rózsafát, ébenfát.

Termékeik fellelhetők szinte a világ minden pontján, az USA-ban, Kanadában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Svédországban, Finnországban, Oroszországban és Japánban is.

A HORA hangszerek segítséget nyújtanak a kezdőknek, meg tudnak felelni a haladók igényeinek és ihletet adnak a virtuózoknak.

https://www.opushangszer.hu/hora-hivatalos-magyarorszagi-kepviselet.html

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Mondd el a véleményed

For security, use of CloudFlare's Turnstile service is required which is subject to the CloudFlare Privacy Policy and Terms of Use.

HÚREMBER
KÜLÖNLEGES HANGSZEREINK

Lehet, hogy ez is érdekel

Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.