Yueqin
| Méretek | 606 × 342 × 42 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Yueqin
| Méretek | 606 × 342 × 42 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
A yueqin (kínaiul: 月琴; pinyin: Yuèqín; japánul: 月琴, latin betűkkel: Gekkin; koreai: 월금/月琴, latin betűkkel: Wolgeum; vietnami: Nguyệt cầm vagy vietnami: Đàn nguyệt), más néven hold-lant vagy hold-gitár, hagyományos kínai húros hangszer. Ez egy kerek, üreges testű lant, rövid bundozott nyakkal és általában négy húrral. A pekingi opera zenekarának fontos hangszere, gyakran a vonósok helyett a fő dallamhangszer szerepét tölti be.
A hangszert Kínában a Kr. u. 3-5. században, a Csin-dinasztia idején találták fel. A ruan, egy másik kínai hangszer, a yueqin őse. A yueqin elnevezés egykor minden hold alakú hangszerre vonatkozott, beleértve a ruant is; a „yueqin” azonban ma már a ruan családtól külön kategóriát jelent.
Etimológia
A yueqin szó két karakterből, a yuè (月 „hold”) és a qín (琴 „húros hangszer, citera”) szóból áll. A neve koreaiul (wolgeum) japánul (gekkin) ugyanazt jelenti, és szinoxén szavak, vagyis a kínaiból kölcsönözték, de a helyi módon ejtik.
Története
A yueqin a ruanból, egy hasonló húros hangszerből származik, amelyet már a Kr. e. 2. században, a nyugati Han-dinasztia idején feltalálhattak. A Jin-dinasztia (265-420) idején vált népszerűvé, és a Tang-dinasztia óta a jelenlegi nevén ismert. A hangszer a Tang-dinasztia idején került Japánba, és az 1830-as években érte el fénykorát. A yueqint a második világháború alatt betiltották Japánban, majd a háború után a tiltást beszüntették. Egy másik, nagyon hasonló hangszer, az đàn đoản vagy đàn tứ nevű hangszer Vietnamban terjedt el.
Felépítés és típusok
Fedlap
A yueqin jellemzően kerek, hanglyuk nélküli fedlappal rendelkezik, de a hangszer belsejében egy vagy több, csak az egyik végén rögzített drótszál található, amelyek így rezegnek, és sajátos hangszínt és rezonanciát kölcsönöznek a hangszernek. Előfordul, hogy a yueqin teste nyolcszög alakú.
Bundok
A yueqin nyaka rövid és bundozott. A bundok minden kínai lantfélén magasak, így az ujjak soha nem érnek a tényleges testhez – ez jelentősen eltér a nyugati bundozott hangszerektől. Ez lehetővé teszi a hangszín és az intonáció jobb kontrollját, mint a nyugati hasonló hangszereknél, de megnehezíti az akkordjátékot. A bundok elrendezése korábban inkább a mountain dulcimerhez hasonló volt, így a hangszer diatonikus; a bundok mérete azonban elég magas ahhoz, hogy bármely hangmagasságot egy kis terc-cel feljebb lehessen hajlítani. A modern yueqin bundjai félhangokra vannak hangolva.
Húrok
A legtöbb yueqin négyhúros, de vannak olyanok is, amelyeknek kettő vagy három húrjuk van. A pekingi operában használt yueqin két húrral rendelkezik, amelyek közül csak az egyiket használják, az alsó húr pusztán au egyidejű rezonancia miatt van rajta. Tajvanon a yueqin hosszabb nyakú, és két vagy három húrral rendelkezik.
A hangszer hagyományos formájának húrjai selyemből készültek, bár ma általában nejlont használnak. A modern yueqin húrlába akár öt lyukkal is rendelkezhet, így három- vagy négyhúros hangszerként is húrozható és hangolható. A hangszer fejének végén lévő felső nyerget a húrok számának és helyzetének megfelelő bevágásokkal látják el. Nincs híd vagy alsó nyereg; a húrokat egyszerűen a hangszer alján lévő húrlábhoz rögzítik.
Hangolás
A húrokat kettesével hangolják (minden húrpár egy hangmagasságra van hangolva), általában a tökéletes kvint intervallumra hangolva. A háromhúros hangszereket gyakran A D-re hangolják. A négyhúros hangszereket gyakran A D a d-re hangolják; az újabb gyakorlatban azonban a hangszert G D g d-re hangolják, így a modern liuqin és ruan játékosok könnyen tudnak tájékozódni a yueqin-en.
Pengető
A yueqin megszólaltatásához gyakran használnak egy hosszú, éles pengetőt, amelyet néha egy zsinórdarabbal rögzítenek a hangszerhez. A pekingi operában a játékos pengető helyett egy kis fa csapot használ a játékhoz, és csak az első fekvésben játszik; ez megköveteli, hogy az előadó oktáveltolást alkalmazzon, hogy egy adott dallamon belül minden hangmagasságot meg tudjon szólaltatni. A modern yueqin-en gyakran gitárpengetővel játszanak.
Összehasonlítás a ruannal
Bár mindkét hangszer hold alakú hangfalú, a modern ruan híddal rendelkezik, míg a yueqin a húrokat egyszerűen a kerethez rögzíti, hasonlóan a pipa kialakításához. Ezenkívül a legtöbb yueqin nem rendelkezik a jó látható kettős hanglyukkal, mint a ruan, hanem egyetlen kis hanglyukkal, amely a húrok rögzítési helye alatt található (szintén a pipa hangszerhez hasonlóan). Mindkét tulajdonság a yueqin hangminőségét a ruan és a pipa közé helyezi. Míg a ruan főként mélyebb hangterjedelmű hangszer (azaz a zhongruan és a daruan), addig a yueqin elsősorban magas hangolású hangszer, még akkor is, ha a fedőlap mérete nagyobb, mint a zhongruané.
A déli yueqin hosszú nyakú, két húros, és rugalmas intonációs lehetőségeket rejt; néhány déli yueqin hangszer hangdobozában az akusztikát módosító fémtekercsek is vannak a hangszer hangjának erősítésére. Az északi yueqin nagyon rövid nyakú, és elöl és hátul is bambuszból készült, ami megköveteli, hogy az előadó a hangszert a testétől távol tartsa. Az északi hangszerek az 1-4 húrosak. Függetlenül a nyakmérettől vagy a húroktól, minden yueqin hangolása azonos magasságú. Az előadás során gyakori játék-technika, hogy a pengetőt a húrokra „csattintják” (hasonlóan a japán shamisenhez). A yueqin a kínai hangszerek pengetős lantcsaládjának leghangosabb tagja; egy hangszer könnyen kihallatszik egy teljes kínai zenekarból.
nincs adat

Értékelések
Még nincsenek értékelések.