Kalimba - Baoulé
| Méretek | 960 × 407 × 100 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Kalimba - Baoulé
| Méretek | 960 × 407 × 100 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
A kalimba vagy másképp mbira vagy magyarul hüvelykzongora vagy ujjzongora afrikai eredetű idiofon, ezen belül is lamellofon hangszercsoport. Megszólaltatása kézben tartva (gyakran hüvelyk)ujjal történik. Számos változata ismert. A hangszertest vagy rezonáns általában fából készül. Többnyire üreges, de lehet tömör is, néha kultikus okokból ember vagy más alakúra faragták. A felső sík lapjára sorba különböző hosszúságú fém vagy fa nyelveket (lamella) illesztenek. A hang magasságát a nyelvek hossza határozza meg. Hosszabbakat (mélyebb hangúakat) középre, majd a széle felé haladva az egyre rövidebbeket (magasabb hangúakat) váltakozva jobbra és balra. Ezeket pengetik, a rezgést a hangszekrény erősíti fel. Az afrikai változatok testébe néha magvakat vagy kavicsot tesznek. A hangerő növelése érdekében szokták félbevágott lopótökbe rögzíteni. Standardizálását az 1950-es években kezdték.
Más megnevezései: mbila, mbira, marimba, karimba, karimbao, likembe, okeme, nhare, matepe, njari, sansu, zanzu, ubo, limba. Nagyobb változatai az afroamerikai changüí vagy a marímbula.
Baoulé népcsoport
A baulé vagy baoulé /ˈbaʊˌleɪ/ (baulé nyelven: Baule [ba.u.le]; franciául: baoulé [bawle]) emberek az akan népcsoporthoz tartoznak, és Elefántcsontpart egyik legnagyobb etnikai csoportját alkotják. A baoulék hagyományosan földművelők, akik Elefántcsontpart közepén, a Bandama és a N’Zi folyók közötti, francia fonat alakú régióban (a baoulé „V”) élnek. Ez a terület magában foglalja Bouaké és Yamoussoukro városok környékét. A baoulék viszonylag fontos szerepet játszanak Elefántcsontpart közelmúltbeli történelmében: az állam első elnöke, Félix Houphouët-Boigny, baoulé volt; ráadásul az 1960-as és 1970-es évek elefántcsont-parti kakaó-boomja óta a baoulék az ország egyik legnagyobb etnikai csoportjává váltak, különösen a déli erdőkben (az „Alacsony Parton”). Itt a kakaó-, gumi- és kávéültetvények többségét birtokolják, és túlsúlyba kerültek a helyi őslakos etnikai csoportokkal szemben.

Értékelések
Még nincsenek értékelések.