Ciszter – Rolf Hoffmann
| Méretek | 750 × 293 × 63 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Ciszter – Rolf Hoffmann
| Méretek | 750 × 293 × 63 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Ciszter
A ciszter vagy cithren (Fr. cistre, It. cetra, Ger. Cister, Sp. cistro, cedra, cítola) egy reneszánsz korból származó húros hangszer. A modern tudósok vitatkoznak a pontos történetéről, de általánosan elfogadott, hogy a középkori citole-tól (vagy cytole) származik. Lapos hátú kialakítása miatt egyszerűbb és olcsóbb volt megépítése, mint a lanté. Könnyebb volt rajta játszani, kisebb volt, kevésbé kifinomult hanggal, és könnyebben hordozható volt. A ciszteren minden társadalmi osztályból játszottak, és a ciszter az alkalmi zenélés egy népszerű hangszere volt, hasonlóan a mai gitárhoz.
Története
Modern kor előtti ciszterek
A ciszter egyike azon kevés fémhúros hangszereknek, amelyek a reneszánsz korból ismertek. Általában négy húrsorral rendelkezik (egy, kettő vagy három húr soronként, a kialakítástól vagy a regionális eltéréstől függően), egy vagy több húrsor általában oktávra van hangolva, bár készültek több vagy kevesebb húrral rendelkező hangszerek is. A ciszteren előfordulhat, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb húr között csak egy oktávnyi a hangterjedelem, és a hangolás során a húr, amely fizikailag legfelül van, nem a legalacsonyabb, mint például az öthúros bendzsónál és a legtöbb ukulelénél. A hangolás és a szűk hangterjedelem számos egyszerű akkordformát tesz lehetővé a játékos számára, amelyek mind az egyszerű dalok kíséretéhez, mind a táncokhoz hasznosak, bár ennél sokkal összetettebb zenéket is írtak rá. Fényes és élénk hangszíne miatt értékes ellenpontja a bélhúros hangszereknek. A spanyol bandurria, amelyet ma is használnak, hasonló hangszer.
16-18. század
A 16. századtól a 18. századig a ciszter gyakran megtalálható volt angol borbélyüzletekben, amelyet a váróhelyiségekben tartottak a vendégek számára, hogy szórakoztassák magukat és másokat, és e célból népszerű kottákat adtak ki a hangszerhez. A hangolókulcs szekrény végét gyakran díszítette egy kis faragott fej, amely nem mindig volt nagy művészi értékű; Shakespeare Lóvátett Lovagok című művében a „cittern-head” kifejezést sértésként használják:
HOLOFERNES: Hát ez mi?
BOYET: Hárfa agy. (a ciszteren lévő fej figurát így fordította Rákosi Jenő)
DUMAIN: Tű gomb.
BIRON: Karikába szorított halálfej.
Ahogyan a lantot megnagyobbították és basszusát meghosszabbították, hogy a basso continuó-hoz használt theorbo és chitarrone legyen belőle, úgy alakult ki a ciszterből a ceterone, meghosszabbított nyakkal és üres basszushúrokkal, bár ez sokkal ritkábban használt hangszer volt.
Gérard Joseph Deleplanque (1723-1784) lille-i lantkészítő volt, aki a hangszerek széles skáláját készítette, köztük cisztereket is.
Johann Wilhelm Bindernagel (1770-1845 körül) hangszerkészítő, aki Gotha-ban dolgozott, „Sister” vagy „Német gitár” néven készített egy gitár-ciszter átmeneti hangszert, amely hét bélhúrral volt felszerelve.
A 18. századi svéd dalszerző, Carl Michael Bellman főleg a ciszteren játszott, és az idősebb Per Krafft 1779-es portréján a hangszerrel látható (ma a stockholmi Nemzeti Múzeumban található).
Modern ciszterek
Németországban a ciszter Waldzither és Lutherzither néven maradt fenn. Az utóbbi név abból a hiedelemből ered, hogy Luther Márton játszott ezen a hangszeren. Használják még a Thüringer Waldzither elnevezést a Türingiai Erdő területén, a Harz-hegységben a Harzzither, a németajkú Svájcban a Halszither elnevezést. A mai német nyelvben a ciszter és a citera szavakat felcserélik. A waldzither kifejezés 1900 körül jelent meg, hogy megkülönböztesse a cisztert a citerától.
A ciszterek családja a korzikai cetara és a portugál gitár formájában maradt fenn. A „guitarra portuguesa” jellemzően a fado néven ismert népszerű, tradicionális zene megszólaltatására szolgál. Az 1970-es évek elején Stefan Sobell angol lantművész a guitarra és egy 1930-as évekbeli archtop Martin gitár mintájára megalkototta egy „cisztert”, egy hibrid hangszert, amelyet elsősorban népzenében használnak, és amely népszerűnek bizonyult a folk revival zenészek körében.
nincs adat

Értékelések
Még nincsenek értékelések.