Líra - Krétai líra
| Méretek | 520 × 315 × 50 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Korábbi tulajdonos | Orczi Géza (zenész/hangszerkészítő) |
| Kontinens | |
| Ország |
Líra - Krétai líra
| Méretek | 520 × 315 × 50 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Korábbi tulajdonos | Orczi Géza (zenész/hangszerkészítő) |
| Kontinens | |
| Ország |
A krétai líra (görögül: Κρητική λύρα) egy körte alakú, háromhúros görög hegedű, hagyományos hangszer, amely a görögországi Kréta és a Dodekanészosz és az Égei-tengeri szigetvilág más szigetei hagyományos zenéjének központi eleme. A krétai lírát a középkori bizánci líra, a legtöbb európai vonós hangszer ősének legnépszerűbb fennmaradt formájának tartják.
Játékmód
A lírát a játékos ölében tartja függőlegesen, ugyanúgy, mint egy kis hegedűt, nem pedig az álla alatt, mint a hegedűt. Normál jobbkezes játék esetén a játékos jobb keze tartja a vonót. A játékos bal kezének körmeit a húr oldalához nyomja, ahelyett, hogy a húrt a fogólaphoz nyomná. Ez a hegedűtől eltérő hangzást ad. A régebbi lyrák (lyrakis) egyik húrját általában nem érintik meg az ujjakkal, és burdon hang megszólaltatására használják, amely ugyanazt a hangot játssza, miközben a másik két húron dallamokat játszanak.
Eredete
A krétai líra szoros rokonságban áll a vonós bizánci lírával, amely számos európai vonós hangszer őse. A 9. századi perzsa földrajztudós, Ibn Khurradadhbih (elhunyt: 911) a hangszerekről szóló lexikográfiai értekezésében a lírát a bizánciak jellegzetes hangszereként említette az urghun (orgona), a shilyani (valószínűleg egyfajta hárfa vagy líra) és a salandj (valószínűleg egy duda) mellett (Margaret J. Kartomi, 1990).
A bizánci líra nem tisztázott úton-módon terjedt el nyugat Európában; figyelemre méltó példa az olasz lira da braccio, egy 15. századi vonós hangszer, amely valószínűleg a modern hegedű elődje. A krétai lírához hasonló vonós hangszereken és a bizánci líra közvetlen leszármazottain a mai napig számos posztbizánci régióban játszanak, kisebb változtatásokkal, például a gadulkán Bulgáriában, a vonós calabriai lírán Olaszországban és a klasszikus kemencsén (törökül: Armudî kemençe, görögül: Πολίτικη λύρα) Isztambulban, Törökországban.
A vonós hangszer szigetországi megjelenésének idejét illetően négyféle nézet létezik:
-1. A bizánci líra Kr. u. 961 után került Krétára, amikor a szigetet a Bizánci Birodalom Nikephorosz Phokasz parancsnoksága alatt visszafoglalta az araboktól. Ekkor Konstantinápolyból nemesi családokat telepítettek Krétára, hogy új életet oltsanak a görög lakosságba, akik számos bizánci hagyományt hoztak be Konstantinápolyból.
-2. A líra a Dodekanészosz szigeteiről került a szigetre a keleti Szítia városán keresztül (ahol a legnépszerűbb volt), amely Kasszosz és Kárpathosz szomszédja; ez a 12. századra tehető.
-3. A líra fokozatosan került be a sziget életébe, mint a bizánci zene és hagyomány népszerű eleme, hasonlóan ahhoz, ahogyan a líra más régiókban is megjelent (pl. a Lira da braccio és a calabriai líra Olaszországban és a gadulka Bulgáriában).
Az évszázadok során és különösen a sziget velencei korszakában a hegedű mind organológiai, mind zenei szempontból hatást gyakorolt a krétai zenére, mélyreható változásokat hozva a hangszer repertoárjában, hangolásában, organológiájában, zenei nyelvében és előadási gyakorlatában.
Típusok
A krétai lírának három fő típusa van:
-A lyraki (görögül: λυράκι) a líra kisméretű, a bizánci lírával szinte teljesen megegyező modellje, amelyet csak táncok előadására használtak (Anoyanakis, 1976)
-2. a vrontolyra (görögül: βροντόλυρα), amely nagyon erős hangzással rendelkezik, ideális dalok kíséretére
-3.a közönséges líra (görögül: λύρα κοινή), ma a szigeten népszerű; a líra és a hegedű kombinációja.
A hegedű hatására a krétai líra (lyraki) régi formájának számos jellemzője átalakult a mai lírává, beleértve a hangolást, az előadási gyakorlatot és a repertoárt. 1920-ban a helyi hangszergyártók arra törekedve, hogy a hegedű hangzását és technikai lehetőségeit hozzáadják a régi bizánci lyrakihez, kifejlesztették a viololyrát. Húsz évvel később a lyraki és a hegedű új kombinációja hozta létre a közönséges lyrát. Más típusok közé tartozik a négyhúros líra.
1990-ben Ross Daly egy új típusú krétai lírát tervezett, amely magában foglalja a líra, a bizánci líra és az indiai sarangi elemeit. Az eredmény egy olyan líra lett, amelynek három játszóhúrja 29 cm hosszú (ugyanolyan hosszú, mint a hagyományos krétai líráé), és 18 rezonátor húrja van, amelyek az indiai stílusú jawari hidakon rezonálnak (a rezonátor húrok számát később 22-re növelték).
Felépítés
A Lyra testének (kafka, vagy kafki) körte alakú (kapaki), vagy nagyjából ovális alakú fedlapja van, két kis félkör alakú hanglyukkal. A testet és a nyakat egy darab öreg (legalább 10 éves) fából faragják. A test faanyagát hagyományosan a Krétán termő fákból, például diófából, eperfából és aszfadamosból, a helyi platánfából nyerték; ma már többnyire importból származik.
A fedlap szintén sekélyebb ívvel faragott, és általában egyenes szemcsézetű puhafából készül: hagyományosan épületek öreg fagerendáiból (katrani), ideális esetben pedig velencei romok 300 éves fagerendáiból. Régen a húrokat állati bélből, a vonót (doxari) pedig lófarokszőrből készítették. Régen a vonó ívén általában egy sor gömb alakú harang, gerakokoudouna (sólyomharang) volt, hogy a vonó mozgása közben ritmikus kíséretet adjon a dallamhoz. Ma a legtöbb lírán hegedűvonóval játszanak.
A krétai líra fedlapjának rezgéselemzésére és jellemzésére szolgáló módszerről 2006-ban számoltak be.
Hangolás
A krétai líra régi modellje (más néven lyraki ~ kis líra) 5-1-4 hangolású. Ez azt jelenti, hogy a középső húr a legalacsonyabb hangmagasságú, a többi húr pedig egy kvarttal és egy kvinttel felette van. Az előadó az 1. és a 3. húron játssza a dallamot, a 2. húrt pedig burdonhúrként használja (Magrini 1997), hasonlóan a novgorodi ásatások során talált, i.sz. 1190 körüli bizánci lírákhoz (Anthony Baines, 1992).
A kortárs líra, amelyet Stagakis tervei alapján mintáztak, kvintekre van hangolva (g-d-a’), hasonlóan a hegedű legalsó három húrjához, bár a burdonhúr nélkül. Valamennyi húr lefogható és dallamhúrként használható. Néhány Lyrának van egy negyedik húrja a tetején, amely „e”-re (E5) van hangolva, mint a hegedű E-húrja, hogy szélesebb hangtartományt tegyen lehetővé.
Használat
A krétai lírát még mindig széles körben használják Krétán, a Dodekanészosz és az Égei-tengeri szigetvilág egyes szigetein, valamint Észak-Görögország egyes részein.
Előadóművészek
A krétai Lyra neves előadói: Andreas Rodinos, Thanassis Skordalos, Kostas Mountakis, Kareklas, Nikos Xilouris, Leonidas Klados, Ross Daly, Michalis Kallergis, Nikos Gonianakis, Kelly Thoma, Zacharias Spyridakis, Paris Perysinakis, Dimitris Vakakis, Stelios Petrakis, Vassilis Skoulas, Yiorgos Kaloudis és Psarantonis. Ma Rodoszon Yiannis Kladakis arról ismert, hogy újraélesztette ezt a fajta lírát a szigeten. Georgia Dagaki arról ismert, hogy Eric Burdon rockénekes aktuális koncertjein játszik ezen a hangszeren. Yiorgos Kaloudis Johan Sebastian Bach csellóra írt szvitjeit tolmácsolta a krétai lírán.
Orczi Géza
Orczi Géza (Nagykáta, 1955. szeptember 29. – 2021. április 8.) magyar zenész, ütő- és pengetős hangszeres művész, hangszerkészítő mester és restaurátor, az Uplifting Classical hídműfajt létrehozó Gandharvák alapító tagja, Artisjus-díjas előadóművész.
Életpályája
Kilencéves korában kezdte pengetős tanulmányait. Részt vett a hetvenes-nyolcvanas évek pol-beat mozgalmában. Később érdeklődése egyre jobban kinyílt az ütősök és a fúvósok, valamint a hangszerkészítés felé is. 1987-ben ORI vizsgát tett ütős és pengetős hangszereken, majd 1988-ban zenekarvezetőként is. Táncosként ismerte meg a balkáni népek tánckultúráját és népzenéjét, mely területeken folyamatosan tevékenykedett. Balkáni zenét játszó és hagyományokat őrző együttesek, tánccsoportok állandó tagja és közreműködője volt. Számos produkcióban vett részt tánc- és színházi produkciók zenekari kísérőjeként. Több arany- és platinalemez tulajdonosa.
Fő hangszerei: tapan, ud, saz, buzuki, dzura, tambura, tamburica és a kaval.
Hangszerkészítő és -restauráló mesterként tradicionális népi hangszerekkel foglalkozott.
Zenekari tevékenység
Zenekari tagságai
Balogh Kálmán, Besh o droM, Carmina Danubiana, Dilbere, Falkafolk, Gandharvák, Kolo, Kremenica, Makám, Rila, Szabotage, Sebő, Sirtos, Udrub, Vágtázó Csodaszarvas, Zora, Zsarátnok
Közreműködés, meghívás
Brathanki, Etnofon Zenei Társulás, Kaláka, Kálmánia, Korai öröm, Maskarades, Mydros, Pyrgos, Rece-Fice, Söndörgő, Vándor Vokál, Vizin
Előadói közreműködései
Színdarabok
Szentivánéji álom (Besh o DroM, Szegedi Nemzeti Színház), Rómeó és Júlia (Szabotage, Bárka Színház), A méla Tempefői (Sebő zenekar, Kőszegi Várszínház), Táncos magyarok, Pannon freskó
Filmzene
Mátyás, a sosem volt királyfi (Sebő zenekar)
Fesztiválszereplések
Mallorca World Folkdance 1997, 1999 – fesztiválfődíj (Rila együttes), Womex, Sziget, Sopot, Volt, Kaláka, Misztrál, Magyarsziget, Filharmóniai körút a Zsarátnokkal és a Sebő együttessel
Tánccsoportok kísérőzenéi
Martenica, Tabán, Opanke, Jantra, Zdravec
Díjak, elismerések
2004 „tiszteletbeli bolgár” igazolvány
2005 Artisjus-díj (a kortárs zene népszerűsítéséért)
2006 Bartók Emléklap
Diszkográfia
Balkandzsijszka Racsenica / Balkan Folk Music (as Géza Orczi) (Hungaroton, 1989)
Vándor Vokál: Többszólamú népdalok Kelet-Európában (Etnofon,1995), Feljött a hold (Periferics, 2000), I planted roses (Belgium, Wildboar music, 2002)
Zsarátnok: The Balkan Legends (New Tone Records, 1994)
Balogh Kálmán & The Gipsy Cimbalom Band: Gypsy Jazz (Rounder Select, 1999)
Rila: Bolgárkert (Fonó Budai Zeneház, 1999)
BesH o droM: Macsó Hímzés (Fonó, 2000) – aranylemez
Sebő Együttes: Rejtelmek (Gryllus, 2001)
Makám: Anzix (FolkEuropa, 2003)
BesH o DroM: Nekemtenemmutogatol (Asphalt Tango Records, 2003)
Sebő Ferenc: Nagy László (2004)
Sebő Ferenc: József Attila (2005)
Vágtázó Csodaszarvas: Tiszta forrás (2006) aranylemez
Vágtázó Csodaszarvas: Végtelen Ázsia! (Fonó Records, 2008) aranylemez
Carmina Danubiana: Budavár tövében – A Hunyadiak a folklórban (Csörsz Rumen István, 2008)
SzaboTage (Orczi Géza – Szabó Zoltán): Tündérek és boszorkák (Csörsz Rumen István, 2009)
Vágtázó Csodaszarvas: Csillaglovaglás (2011) Korai öröm Recycled 1998
Gandharvák: Uplifting Classical 1. (Gandharva Sound, 2012)
Sebő Ferenc: Weöres 100 (Gryllus, Magyar Rádió, 2013)
Gandharvák: Uplifting Classical 2. (Gandharva Sound, 2014)
Gandharvák: MAGIC (Gandharva Sound, 2016)
További lemezei jelentek meg a Brathanki, Zsarátnok (1994), Udrub (2004), Balogh Kálmán, Vándor Vokál társulásokkal.

Értékelések
Még nincsenek értékelések.