Teremin
| Méretek | 465 × 145 × 102 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Adományozó | |
| Kontinens | |
| Ország |
Teremin
| Méretek | 465 × 145 × 102 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Adományozó | |
| Kontinens | |
| Ország |
A teremin (eredeti nevén ætherphone, etherphone, thereminophone vagy termenvox/ thereminvox) egy elektronikus hangszer, amelyet az előadó (akit tereministának hívnak) fizikai kontaktus nélkül vezérel. Nevét feltalálójáról, Leon Thereminről kapta, aki 1928-ban szabadalmaztatta a készüléket.
A hangszer vezérlő része általában két fémantennából áll, amelyek nem rádióantennaként, hanem helyzetérzékelőként működnek. Mindkét antenna egy kondenzátor egyik felét alkotja, a tereminista keze pedig a kondenzátor másik felét. Ezek az antennák kapacitívan érzékelik a kezek relatív helyzetét, és az egyik kézzel a frekvencia, a másikkal pedig az amplitúdó (hangerő) oszcillátorát vezérlik. A teremin elektromos jeleit felerősítik és egy hangszóróra küldik.
A teremin a szovjet kormány által támogatott, a helyzet-érzékelőkkel kapcsolatos kutatás eredményeként született meg. A hangszert 1920 októberében találta fel Lev Szergejevics Termen orosz fizikus, nyugaton Leon Theremin néven ismert. Hosszas európai körútja után, amelynek során teltházak előtt mutatta be találmányát, Theremin az Egyesült Államokba költözött, ahol 1928-ban szabadalmaztatta találmányát. Ezt követően Theremin a kereskedelmi gyártási jogokat az RCA-nak adta át.
Bár az RCA Thereminvox (amely közvetlenül az 1929-es tőzsdei összeomlás után jelent meg) nem volt kereskedelmi siker, Amerikában és külföldön egyaránt lenyűgözte a közönséget. Clara Rockmore, a jól ismert tereminista, széleskörű elismerést aratott, és klasszikus zenei repertoárt adott elő az Egyesült Államok koncerttermeiben, gyakran Paul Robesonnal közösen fellépve.
Az 1930-as években Lucie Bigelow Rosent is magával ragadta a teremin, és férjével, Walter Bigelow Rosennel együtt mind anyagilag, mind művészileg támogatta a hangszer fejlesztését és népszerűsítését.
1938-ban Theremin elhagyta az Egyesült Államokat, bár távozásának körülményei vitatottak. Sok beszámoló szerint az NKVD (a KGB elődje) ügynökei elvitték New York-i lakásából, visszavitték a Szovjetunióba, és a szibériai Magadanban egy ún. „sharashka” laboratóriumi fogolytáborban dolgoztatták. Harminc évvel később tűnt fel újra. A feltaláló 2000-es életrajzában, a Theremin: Ether Music and Espionage (Éteri zene és kémkedés) című könyvében Albert Glinsky azt állította, hogy a férfi a nyomasztó személyes adósságok elől menekült, majd Sztálin politikai tisztogatásaiba keveredett bele. Theremin mindenesetre csak 1991-ben tért vissza az Egyesült Államokba.
Miután a második világháború végét követően Amerikában fellángolt az érdeklődés, a teremin hamarosan kikerült a komoly zenészek érdeklődési köréből, főként azért, mert újabb, könnyebben játszható elektronikus hangszerek jelentek meg. A teremin iránti érdeklődés azonban továbbra is fennmaradt, főként az elektronika szerelmesei és a „csináld magad” hobbisták körében. Az egyik ilyen elektronika-rajongó, Robert Moog az 1950-es években, még középiskolás korában kezdett teremint építeni. Moog később számos cikket publikált a teremin építéséről, és „teremin-kit”-eket árult, amelyeket a vásárlónak kellett összeszerelnie. Moog szerint ezen tapasztalatok közvetlenül vezettek úttörő szintetizátorának, a Moog-nak a kifejlesztéséhez. (1955 körül Moog egyik kollégája, az elektronikus zene úttörője, Raymond Scott megvásárolta Moog egyik teremin-alkatrészét, hogy beépítse egy új találmányába, a Clavivoxba, amely egy könnyen kezelhető billentyűs teremin lett volna).
A „Theremin: An Electronic Odyssey” című film című film megjelenése óta 1993-ban, a hangszer iránt újra megnőtt az érdeklődés, és a kortárs zenészek egyre szélesebb körben használják. Bár a teremin hangzását számos modern szintetizátorral meg lehet közelíteni, néhány zenész továbbra is értékeli a valódi teremin használatának kifejezőerejét, újszerűségét és egyediségét. Maga a film pozitív kritikákat kapott.
Teremin hangszerek és otthon összeállítandó kit-ek is forgalomban vannak. Az Open Theremint, egy nyílt hardver- és szoftverprojektet, Urz Gaudenz svájci mikromérnök fejlesztette ki, az eredeti heterodin oszcillátor felépítést használva a jó játékélmény érdekében, Arduino-val kombinálva. Néhány extra alkatrész segítségével az Open Thereminhez MIDI-interfész is hozzáadható, így a játékos a teremin segítségével különböző hangszerek hangjait vezérelheti.
A teremin egyedülálló működési módját dicsérték, mivel a fogyatékkal élők számára is hozzáférhető utat biztosít a zenéléshez.
nincs adat
