Skip to main content Scroll Top

Bandurria - Telesforo Julve - Valencia

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 602 × 276 × 82 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:
Címkék:

Bandurria - Telesforo Julve - Valencia

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 602 × 276 × 82 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:
Címkék:

A bandurria egy spanyoli pengetős kordofon hangszer, amely a mandolinhoz és a bandolához hasonló, elsősorban a spanyol népzenében használatos, de a korábbi spanyol gyarmatokon is megtalálható.

A hangszer fejlődése

A 18. század előtt a bandurria kerek hátú volt, hasonlóan a rokon hangszer mandoréhoz. A 18. századra lapos hátú hangszerré vált, öt dupla húrsorral, kvartokra hangolva. A középkori eredeti bandurriáknak három húrjuk volt. A reneszánsz idején egy negyedik húrral bővült. A barokk korban a bandurriának 10 húrja volt (5 pár).

A modern bandurriának 12 húrja van (6 pár). A húrpárokat unisono hangolják, a mély gisz hangtól felfelé haladva kvart hangközökre. A legalsó négy húr egy nagyterccel a hagyományos gitár Alsó E húrja felett van, a legfelső két húr pedig egy kvarttal a hagyományos gitár magas E húrja felett, azaz G♯, c♯, f♯, b, e és a.

Változatok és felhasználások a világ különböző részein

Spanyolország

Juan Ruiz említette először a „mandurria” kifejezést a 14. században a „Libro De Buen Amor” című művében. Ezt követően Juan Bermudo 1555-ben a „Comiença el libro llamado declaraciő de instrumentos” című művében a bandurria leírását háromhúros hangszerként adta meg, de más négy- vagy akár öthúros típusokat is említett. Az 1870-es évek elején az Alicante tartománybeli Jijonában egy gyermek virrasztását kísérték bandurria-zenével. A zapateót, a spanyol zapateado szóból származó táncot, amelyet a Kanári-szigetekről származó dohánytermesztők hoztak be, 1900 előtt bandurriával és más hangszerekkel kísérték.

Fülöp-szigetek

A Fülöp-szigeteki hárfa bandurria egy 14 húros bandurria, amelyet számos Fülöp-szigeteki népdalban használnak, 16 bunddal és rövidebb nyakkal, mint a 12 húros bandurria. Ez a hangszer valószínűleg a Fülöp-szigeteken alakult ki a spanyol korszakban, 1521 és 1898 között. A filippínó bandurriát (más néven banduriya) a rondalla nevű pengetős hangszerekből álló zenekarban használják. A spanyol változatnál egy hanggal lejjebb van hangolva, vagyis mélytől a magasig: Fisz B E E A D G. Fülöp-szigeteki bandurriát készítettek kókuszdióból, illetve banjoleléhez hasonlóan, banjo testtel és kecskebőr fedlappal.

Dél-Amerika

Dél-Amerikában, különösen Peruban és Bolíviában a bandurriának is számos fajtája létezik. A hagyományos spanyol hat húrsorral ellentétben négy húrsorból áll. A négy húrsor dupla, háromszoros vagy négyszeres, és a hangolás gitárszerű, nem pedig a spanyol típusnál használt kvart hangolás. A perui Limában a 20. század elején gyakoriak voltak a hárfa és bandurria duók. Manapság az emberek ott még mindig bandurriával kísérik a népszerű vals peruano-kat vagy vals criollo-kat.

https://en.wikipedia.org/wiki/Bandurria

Telesforo Julve Jordán (1884. január 11., Villarroya – 1945, Valencia) valenciai székhelyű spanyol gitárkészítő volt.

Gitárjai a 20. század első évtizedeiben nagyon népszerűek voltak, és a nemzetközi piacra is kikerültek. José Luis Romanillos zenetudós és gitárépítő által jegyzett húros hangszer készítők enciklopédiájában is szerepel a neve.

Életrajz

  1. január 11-én született Villarroya de los Pinaresben (Teruel) és Valenciában halt meg 1945-ben. A gitárkészítő mesterséget nagybátyjától, Andres Maríntól tanulta meg.

1909-ben két másik társával, Francisco Armengol-lal és Francisco Lloréns-szel műhelyt nyitott, amely társulás 1915-ig állt fenn, amikor Armengol kilépett, és Lloréns és Julve egyedül maradt. Julve 1918-ban kezdett önállóan dolgozni.

A gitárok mellett a cég húrokat is gyártott, és gyakran más országokból importálták azokat. Julve műhelyéből számos hangszerkészítő került ki, akik a képzés után elhagyták a műhelyt, hogy önállóan próbáljanak szerencsét, váltakozó sikerrel. Köztük volt Ricardo Sanchis is, aki nyolc év műhelyben töltött idő után 1925-ben kezdett önálló vállalkozásba.

Becslések szerint több éven keresztül több ezer hangszert gyártott.

Halála után, 1945-ben fiai, Juan és Telesforo Julve Torres vitték tovább az üzletet.

https://es.wikipedia.org/wiki/Telesforo_Julve

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Mondd el a véleményed

For security, use of CloudFlare's Turnstile service is required which is subject to the CloudFlare Privacy Policy and Terms of Use.

HÚREMBER
KÜLÖNLEGES HANGSZEREINK

Lehet, hogy ez is érdekel

Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.