Skip to main content Scroll Top

Hegedű - Trapéz hegedű - Leskowsky Albert – Kecskemét 1.

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 600 × 220 × 45 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:

Hegedű - Trapéz hegedű - Leskowsky Albert – Kecskemét 1.

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 600 × 220 × 45 mm
Hangszer neve

Hangszer típusa

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:

Egyéb információ: 

A hegedűépítés egyik legérdekesebb kísérlete Savart trapezoid hegedűje volt. Savart a hangszerek megépítéséhez egy sor, gondosan kitervelt kísérletet végzett, amelyek bizonyították, hogy:

  1. egy síkfelület könnyebben rezgésbe kerül, mint egy boltozott vagy meghajlított;
  2. ennek következtében a megszokott módon létrehozott hegedű felületén olyan pontok adódnak, ahol a rezgések a mélypontra redukálódnak vagy teljesen megszűnnek;
  3. a pofák, saroktőkék és az f nyílások fő okozói, illetve a fő pontjai a lecsökkent rezgéseknek, 

ezért olyan hegedűt épített – ahogy az ábra (Apian Bennewitz: Die Geige – 1892) mutatja -, amelynek hangtetői laposak voltak (Lásd 1, 2 és 3 pontok az ábrán), vagyis a belső felületek teljesen laposak, mialatt a külső felület alig észrevehető, enyhe emelkedést mutat, amit a húrláb szükségessé vált rendkívüli magassága okozott (Lásd 5. pont az ábrán). A trapézforma nem éppen tudományos alapokra épült, de mivel bizonyos mennyiségű bezárt levegőre volt szükség, azért alkalmazta Savart ezt a formát. Ezzel a húrlábnál elérte a hangszenek a játékhoz megkövetelt összeszűkülését, és eközben mégis ugyanaz a légtömeg állt rendelkezésére, mintha ezen a helyen a hangszer szélesebb lenne és a kávák egymással párhuzamosan futnának. Nézete szerint a szokásos hegedűk hangnyílásainak csak azért adtak f-formát, hogy emeljék a boltozott felület rezgéseivel szembeállított ellenállását (szükségszerűség, amely a trapezoid hegedűjénél nem volt kétséges), ezért vágta egyenesre a hangnyílásokat (Lásd 1 és 4 pont az ábrán) ugyanazon elvek szerint, mint Chanot, vagyis a lehető legkevesebb farostátvágásával.

A tetőn a hangnyílások helyének arányait és egymástól való távolságukat (Lásd 4. pont az ábrán) célszerű kísérletsorozaton keresztül alakította ki. A gerendát pontosan a tető középvonala alá helyezte, abból a téves nézetből kiindulva, hogy ez által annak befolyását az egész felső felületre szét tudja osztani. Hébe-hóba készített olyan gerendát is (Lásd 6. pont az ábrán), amely a húrláb alatt csak egy ponton érintette a tetőt. Véleménye szerint ezzel ugyanazt a hatást érte el, mint az előbbi formával. Ezt tartósabbnak vélte, de kevésbé alkalmazta, mert nehezebb volt az elkészítése és a hangszerbe való behelyezése is sok vesződséggel járt. A kávákat – amelyek a hát anyagából voltak – 0,1 francia coll vastagságban vette, amit a hajlatok hiánya mellett elegendőnek tartott. Az utóbbi okból hagyta el a széleket is. A lélekbotot, ahogy a szokásos hegedűknél, de inkább kissé jobbra a húrlábtalp mögé helyezte. A húrtartót – ugyanazon elv szerint, mint az 1818-as szabadalom szerinti Chanot-hegedűknél – megszüntette. Helyesen kihangsúlyozta, hogy a négy húr teljes húzása a tető törékeny részén a hangszer hátrányára szolgált volna, ezért egy nyereg fölött (Lásd B rész az 1, 4 és 5 pontokon az ábrán) a hangszer alsó végéhez vezette, és felfüggesztette (Lásd 5. pont az ábrán) az alsó káva közepe fölött kissé kiálló C gombra.

A trapezoid hegedű kiváló tulajdonságait a párizsi Tudományos Akadémia egyik bizottsága – tagjai: Biot, Charles, Hany és Prony voltak, akikhez a Művészeti Akadémia tagjai közül Berton, Catel, Le Sueur és Cherubini is csatlakoztak – megfelelő megvilágításba helyezte. Az új hegedűt egy cremonai mesterhegedűvel együtt vizsgálták meg, oly módon, hogy Lefébvre hegedűvirtuóz egy szomszédos szobában mindkét hangszeren felváltva játszott, amint ez a Chanot hegedűvel is történt. A bizottság az új Savart-féle hegedűt az itáliai mesterhegedűvel azonosnak, ha nem jobbnak ismerte el.

Érdemes megjegyezni, ahogyan a lelkes franciák bizottsága szemmel láthatóan minden alkalommal kész volt bármilyen feltalálónak, vagy újítónak a karjaiba vetni magát, tömjénezéssel elárasztani őket. A zeneértő közönség azonban vonakodott véleményüket osztani és az újításokat elfogadni. Mindamellett a Savart-féle „dobozhegedű” – ahogy ezt megvetően nevezték – építése tudományos elveken alapult és semmi kétség nem fér hozzá, hogy egy Savart-féle mintakép szerint épített hangszer, ha minden más gondosan épített hegedűvel szemben el is maradt, de a szokásos Mirecourti tömeghangszereket messze felülmúlta. Emellett egy műkedvelő sokkal könnyebben el tudta készíteni, habár külleme kissé csúnyának látszott.

https://mek.oszk.hu/06700/06742/06742.pdf

Leskowsky Albert a legnagyobb Magyarországi hangszer-gyűjtemény alapítója és korábbi vezetője:

https://hangszergyujtemeny.hu/tortenet.html

 

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Mondd el a véleményed

For security, use of CloudFlare's Turnstile service is required which is subject to the CloudFlare Privacy Policy and Terms of Use.

HÚREMBER
KÜLÖNLEGES HANGSZEREINK

Lehet, hogy ez is érdekel

Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.