Cümbüs
| Méretek | 860 × 300 × 155 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
Cümbüs
| Méretek | 860 × 300 × 155 mm |
|---|---|
| Hangszer neve | |
| Hangszer típusa | |
| Jellemző előfordulási helye | |
| Hangszer készítésének ideje | |
| Hangszer készítésének helye | |
| Hangszer készítője | |
| Hangszert restaurálta | |
| Menzúra | |
| Húrok száma | |
| Hangszeren történő játék módja | |
| Kontinens | |
| Ország |
A cümbüş (/dʒuːmˈbuːʃ/; török kiejtés: [dʒymˈbyʃ]) egy viszonylag modern eredetű török húros hangszer. Zeynel Abidin Cümbüş fejlesztette ki 1930-ban, egy nagyobb hangszer együttes részeként az oud-szerű hangszert.
A cümbüş az amerikai bendzsóhoz hasonló formájú hangszer, alumíniumból készült rezonátor tállal és bőrből készült membránnal. Bár eredetileg oudként konfigurálták, a hangszert más hangszerekhez hasonlóan továbbfejlesztették másik nyak és húrkészlet felhelyezésével. A standard cümbüş bund nélküli, de a gitár, a mandolin és az ukulele változatai is rendelkeznek bundokkal. A nyak állítható, így a zenész egy csavar elforgatásával változtathatja a nyak és a húrok szögét. Az egyik modell fából készült rezonátoros tállal készül, melynek hatására kevésbé fémes, lágyabb hangzás érhető el.
A gyártó és a név eredete
A cümbüş szó a török „mulatság” vagy „szórakozás” szóból származik, mivel a hangszert a drágább klasszikus oud népszerű alternatívájaként hozták forgalomba. A feltalálókkal ellentétben, akik saját magukról nevezik el találmányaikat, Zeynel Abidin Cümbüş a vezetéknevét a hangszeréről kapta. Zeynel Abidin a macedóniai Szkopjéban született, és a törökországi Isztambulban található Beyazitba emigrált. Nevét Törökországban gyakran „Zeynel Abidin Bey”-nek írják a neten, ahol a Bey olyan megtisztelő kifejezés, mint például a mister. A korai hangszereken a neve úgy szerepel, ahogy ő írta: „Zeynelabidin” (egybe írva, nem külön). Amikor Mustafa Kemal Atatürk 1934-ben elrendelte, hogy a családok vegyenek fel vezetéknevet, Zeynel Abidin felvette híres hangszerének nevét.
Virágzás és hanyatlás a társadalmi jelenségek tükrében
A török függetlenségi háború után Zeynel Abidin Cümbüş egy új, a béke eszméit megtestesítő, a tömegek számára készült hangszert akart létrehozni. Cégét a fegyverkereskedelemről átállította hangszerek gyártására, hogy „a békét a zenével támogassa”. Mustafa Kemal Atatürkkel, a Török Köztársaság alapítójával folytatott találkozóján megmutatta egyik új találmányát. Ez „egy olcsó, könnyen szállítható és nehezen törhető hangszer volt, amely képes volt mind a keleti törökös zenét, mind pedig – a kivehető nyak gyors cseréjével – a nyugati európai zenét is játszani”. Modern hangszer volt egy modern ország számára.
A cümbüş olcsó volt, és olyan emberek vásárolták, akik nem engedhettek meg maguknak drágább hangszert; ennek következtében Zeynel Abidin Cümbüş azon álma, hogy a tömegek elfogadják, háttérbe szorult. A hangszer a szegények és a törökországi etnikai kisebbségek, köztük a rúmok, örmények, zsidók, kurdok és romák népi hangszere lett, „akik őshonos népzenét vagy a török etnikumúakkal közös repertoárt játszottak”. A korszak klasszikus zenészei kifejezetten kirekesztették, mivel alsóbbrendűnek vagy etnikai jellegűnek tekintették. Az a felfogás alakult ki, hogy „más” vagy „etnikai” vagy „alacsonyabb társadalmi osztályokhoz köthető”, és a török társadalom nem fogadta el széles körben a hangszert. Az 1960-as évekre a cümbüş használata visszaszorult e kisebbségek körében, kivéve a roma hivatásos zenészeket. Ők azért fogadták el a hangszert, mert az esküvőkön és ünnepségeken a többi hangszer mellett is hallható volt.
Fordulat
Az 1990-es évek közepétől kezdve az örmény és a zsidó népzene újjáéledésekor, valamint a kurd és roma népzenei felvételeken egyre többen kezdték újra kezükbe venni a hangszert. Azóta a modern török-rock és techno zenészek is elfogadták, egyesek a zenéjük hangzásával állásfoglalást tesznek, mások pedig apolitikusak, humanisták vagy spirituális beállítottságúak.
Jelenkor
A Cümbüş Music ma is aktív cég Isztambulban, és hagyományos török hangszerek széles választékát gyártja. A hangszereket kézzel készíti a család isztambuli műhelyében a Cümbüş család három tagja, Naci Abidin Cümbüş és két fia, Fethi és Alizeynel. Még mindig körülbelül 3000 cümbüşt készítenek évente (2002-ben). Évente körülbelül 5000 darbukát (közép-keleti dob) is gyártanak, és gitárokat is árulnak. A cümbüşöknek körülbelül a felét exportálják az Egyesült Államokba, Franciaországba és Görögországba.
Modellek
A törökországi Isztambulban működő Cümbüş vállalat több különböző modellt gyárt. Ezek a következők:
-Cümbüş: oudként hangolt, rövid nyakú, bund nélküli, hat húrsorral, 34 hüvelyk hosszú teljes hosszal.
-Cümbüş Extra: olyan, mint a standard cümbüş, de fém helyett fából készült rezonátor testtel rendelkezik.
-Cümbüş Saz: a bağlama hangolású, hosszú nyak, kötözött bundok, három húrsor, teljes hossza 40 hüvelyk.
-Cümbüş Cura: a bağlama-hoz hasonlóan hangolt, de magasabb hangfekvésű, mint a cura saz; három húrsor, 29 hüvelyk összhosszúságú.
-Cümbüş Tambur: a török tamburhoz hasonlóan hangolt, más írásmóddal tanbur; szuper hosszú nyak, három húrsor, 51 hüvelyk összhosszúságú.
-Vonós Cümbüş Tambur: a Yaylı tamburhoz hasonlóan hangolt, vonóval megszólaltatott tambur.
-Cümbüş gitár: bundozott, úgy hangolt, mint egy gitár, hat húr, 34 hüvelyk összhosszúságú.
-Cümbüş Banco: bundozott, kicsi, mandolinhoz hasonlóan hangolt, négy húrsora van, összhosszúsága 23 hüvelyk.
-Cümbüş Ukulele: bundozott, kicsi, úgy van hangolva, mint egy ukulele, négy húr, összhossza 21 hüvelyk.
Hangolása
Standard cümbüş
A cümbüşnek saját hangolása van, de ugyanúgy hangolható, mint az oud.
Cümbüş: AA2 HH2 EE3 AA3 DD4 GG4
Használata a nyugati könnyűzenében
-David Lindley Ry Cooderrel együtt játszott cümbüşön a Paris, Texas című filmzenében.
-A Pink Floyd gitárosa David Gilmour cümbüş-ön játszott az On An Island című szólóalbumán a „Then I Close My Eyes” című számban. A „Castellorizon” című album nyitányán is hallható. A hangszert az ezt követő turnéján is használta ugyanezen részek eljátszásához, amelynek előadásai a Remember That Night és a Live in Gdańsk című DVD-ken láthatók és hallhatók. 2024-ben a Sings című számban is játszott rajta.
-A Stone Temple Pilots gitárosa Dean DeLeo a Shangri-La Dee Da című albumon a Regeneration című számban játszott cümbüş-ön. A refrén alatt hallható.
-Smokey Hormel játszott cümbüş-ön Tom Waits Mule Variations című lemezén.
-A Hollies „Stop Stop Stop Stop” című számában.
-Gitáros/multiinstrumentalista Eenor egy módosított tambur-cümbüş-ön (Jim Bush) játszott Les Claypool egyik projektjének, a Colonel Les Claypool’s Fearless Flying Frog Brigade-nek a „Shattering Song” című számban (Live Frogs Set 1), valamint a „The Buzzards of Green Hill” című számban (Purple Onion).
-Lu Edmonds játszott cümbüş-ön a PiL (Public Image Ltd.) 2012-es észak-amerikai turnéján, 2018-tól a The Mekons-szal, és 2019-ben a Blabbermouth-szal vett fel zenei anyagot.
Zenészek török területről
-Gevende – cümbüş-ön a zenekar tagja, Okan Kaya játszik.
-Udi Mısırlı Ibrahim Efendi – zsidó származású, késő-oszmán ud játékos és zeneszerző.
-Selahattin Pınar – tanbur-játékos a 20. század elejéről
-Ercüment Batanay – a 20. század közepén yaylı tanbur-játékos.
-„Kazancı” Bedih Yoluk és fia, Naci Yoluk – 20. századi népzenészek Urfából.
-Cahit Berkay – az 1960-as években „anatóliai rock”; folk-rock hibrid zenekarban (Moğollar) játszott főleg vonós tanburon.
-Yurdal Tokcan – klasszikusan képzett ud játékos.
-Ara Dinkjian – örmény-amerikai fúziós zenész.
-Harun Tekin a Mor ve Ötesi török rockzenekarban.
nincs adat

Értékelések
Még nincsenek értékelések.