Skip to main content Scroll Top

Hangszer embléma - Steigerwald Ernő - Békéscsaba

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 54 × 50 × 1 mm
Hangszer neve

Egyéb kategórián belül

Hangszer embléma

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:

Hangszer embléma - Steigerwald Ernő - Békéscsaba

Hozzáadás a kedvencekhez
Hozzáadva a kívánságlistához Kívánságlista megtekintése
Eltávolítva a kívánságlistáról
Információk
Méretek 54 × 50 × 1 mm
Hangszer neve

Egyéb kategórián belül

Hangszer embléma

Jellemző előfordulási helye

Hangszer készítésének ideje

Hangszer készítésének helye

Hangszer készítője

Hangszert restaurálta

Menzúra

Húrok száma

Hangszeren történő játék módja

Kontinens

Ország

Megosztás:
Kategóriák:

nincs adat

STEIGERWALD ERNŐ (1904-?)

1918-21-ig tanult Hein Mártonnál Székesfehérváron, majd Laumann Róbertnél, 1924-től Bárány Dezső „angol műhelyeben” dolgozott. Havas István, Schneider József és Sternberg műhelyeiben is megfordult. 1932-ben önállósította magát.

Vonókat is készített.

https://vonokeszites.hu/vono-szenakazalban/steigerwald-erno

Vitathatatlanul a szakma „nagy öregjei” közé tartozik STEIGERWALD ERNŐ (* 1904.XI.30., Szolnok) aki idős kora ellenére ma is dolgozik Békéscsabán.

Édesapja a vasútnál volt asztalos Székesfehérvárott. Jó barátságban állt Hein Már­tonnal, és 1918 őszén hozzá adta be fiát tanulónak.

Steigerwald Ernő 1921-ben szabadult fel, és Jerzsabek Károly ajánlására Laumann Róbert alkalmazásába került, akinek akkor – a második királypuccs idején – a Semmel­weis u. 24-ben volt műhelye a földszinten. Itt Laczkó Sándorral, Horváth Károllyal és Be­nedek Lászlóval dolgozott együtt.

1924 elején – Laczkó Sándorral egyidőben – átment Bárány Dezső „angol műhe­lyébe”, ahol id. Frirsz Miksa és Mirth József kollégája lett.

1925 elején visszatért Székesfehérvárra, Hein Márton Simor utcai műhelyébe. Még az év őszén azonban újra felment Pestre, ezúttal Havas Istvánhoz az Üllői út 16B-be.

1926-ban már Mogyoróssynál dolgozott a Rákóczi út 71-ben, SCHNEIDER JÓZSEF, Be­nedek László és Bóza László társaságában. Vasetz Mihály és Gruber János akkor még csak tanulóként tartózkodott ott.

1927-ben Sternberghez került. 1929 elejéig dolgozott a Rákóczi út 60-ban, majd a „Meinel et Herold” klingenthali cég budapesti lerakatánál (IX., Üllői út 19.) talált állást 1931 júniusáig. Ekkor a cég, a gazdasági válság következtében bevezetett bankkorlátozás hatására, megszüntette a lerakatot.

1932 augusztusában Gyulán önállósította magát a br. Wenkheim Béla u. 9-ben. 1934 februárjában Békéscsabán, a Luther u. 8. sz. alatt nyitott műhelyt, de 1939-ig fenn­tartotta gyulai telephelyét is, ahol egy segédje dolgozott.

1939-ben Békéscsabán, az Andrássy u. 4. sz. alatt üzletet is nyitott, de gyulai mű­helyét még az év őszén felszámolta.

1950-ben megszűnt az üzlete. 1953 márciusában műhelyét is át kellett helyeznie a Luther utcából a Tanácsköztársaság u. 16-ba. (Akkor Sztálin utca volt.) Jelenlegi helyén – a Jókai u. 19-ben – 1968.1.23. óta működik.

Sokféle hangszer javításával foglalkozott: vonósok, pengetősök, réz- és fafúvósok, harmonika, dob, sőt – kisebb javítások erejéig – zongora is. Vonós (hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő) és pengetős (mandolin, gitár, balalajka, bendzsó) hangszereket, továbbá vonókat készit tt. Gyermek méretű hangszerekkel (1/4, 1/2, 3/4 hegedűk, 1/2 cselló) és vonókkal (1/4 hegedű- és csellóvonók bükkfából) is foglal­kozott. Legnagyobbrészt Joseph Guarneri-formára dolgozott, de Stradivari -minta szerint is készültek hegedűi. A brácsá.k J. Guarneri-, a csellók Stradivari-formát követtek. A bőgők formája egyéni. Barnáspiros és narancssárga színű szeszlakkot alkalmazott, melyet Jerzsabektől ka­pott recept szerint maga készített el. Mindig satírozott.

Segédkorában a fogólap alatt a lakk alá tintával beírta nevét és a készítés évszámát. 1932 óta nyomtatott cédulát használt, melyre az évszámot, hónapot és napot kézzel írta rá. Fiát, Steigerwald Lászlót kitanította a szakmára.

Dr. Tímár András „A magyar HEGEDŰKÉSZÍTÉS története” című könyvéből – 1987

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Mondd el a véleményed

For security, use of CloudFlare's Turnstile service is required which is subject to the CloudFlare Privacy Policy and Terms of Use.

HÚREMBER
KÜLÖNLEGES HANGSZEREINK

Lehet, hogy ez is érdekel

Privacy Preferences
When you visit our website, it may store information through your browser from specific services, usually in form of cookies. Here you can change your privacy preferences. Please note that blocking some types of cookies may impact your experience on our website and the services we offer.